A Népszava mai számában látott napvilágot N. Kósa Judit Eltelt két év című cikke. Tartalmát tegnap mondta el egy utcai összejövetelen. Érzelmi hangoltságú eszmefuttatás egy volt Népszabi-munkatárs tollából, és akadt egy félmondata, mely továbbgondolásra késztet. Azt fejtegette, hogy „a Népszabadság sorsa csak kezdete volt valaminek”. Ez a valami a kormányzati térhódítás a nyilvánosságban, amelynek azonban a Népszabadság inkább látványos csomópontja volt, mint a kezdete. Olyan mozzanatról tűnődöm, amely nélkül az újság talán még ma is létezne.

A patinás napilap puccsszerű megszüntetését sokan annak tulajdonítjuk, hogy egyre olajozottabban működő tényfeltáró csapata túl közel jutott az Orbán-rendszer vezetőihez. Akik ezt az okot cáfolták persze, és arra hivatkoztak, hogy a kiadóhivatal veszteséget termelt, és ezt az új tulajdonosnak nem kötelessége elviselni. De van egy harmadik ok is. A Népszabadság utolsó tulajdonosának, a Mediaworks nevű cégnek eredetileg a volt Springer-laphálózat volt a bázisa. Ez a fél Magyarországot jelentette, nyolc megyei napilapot körülbelül 700 ezer olvasóval. Tartalmilag már a kormány nótáját fújták, az információkat azonban nem az állami hírügynökség szállította, hanem a Népszabadság Online.

Ebből született ama kettősség, hogy a hírek szöges ellentétbe kerültek a politikai jegyzetek, publicisztikák szemléletével, hangvételével. A kétarcúság magyarázata, hogy a hajdan még Springer-lapok menedzsmentje elégedetlenkedett a Magyar Távirati Iroda tevékenységével, a hírügynökség információiból ugyanis túl keveset lehetett fölhasználni, nem föltétlenül politikai, mint inkább szakmai okból. A szolgáltatás tehát nem érte meg a pénzét, ezért a Springer lemondott az MTI híreiről, majd a laphálózat eme adottsággal ment át az osztrák sajtóbefektető, Heinrich Pecina kezébe. Aki pedig nem tulajdonított különösebb jelentőséget a tragikai vétséggel felérő kétfelé ágazásnak.

Csakhogy a nevezetes G-nap után a Simicska-médiabirodalom épp távozott az Orbán-kormány befolyási övezetéből. Közeledett az országgyűlési választás, amelyhez a Fidesz-politikusok újrahangolták a nyilvánosság fórumait, átalakították a médiapiac tulajdonviszonyait. Nem azt állítom, hogy kizárólag a hírek örökölt népszabadságosítása okozta a Népszabadság vesztét 2016. október 8-án. Mindenesetre a fél országot befedő megyei laphálózatban a végrehajtó hatalom nem tűrte el, hogy a hírek cáfolják a politikai véleményeket.