Médianapló

Médianapló - Mi gyorsította fel a papír alapú sajtó haldoklását?

2018. szeptember 11. 08:34 - Zöldi László

A Magyar Hang legutóbbi számában figyelemre méltó elemzés látott napvilágot. A Magyar Nemzet romjain alapított hetilap szerzője, Balogh Roland nemzetközi összefüggésbe ágyazta a nyomtatott sajtó egyre sanyarúbb állapotát. Elsősorban angolszász nyelvterületen nézett körül, és elborzasztó adatokat talált. Amiből az a következtetés vonható le, hogy csak idő kérdése, mikor szűnik meg az utolsó napilap. (Egy amerikai médiakutató szerint 2043-ban.)

A cikkíró két nemrégiben megszüntetett újsággal jellemzi a hazai sajtó túlélési esélyeit. Anyalapja, a Magyar Nemzet egy évtizede még 65 ezer példányban jelent meg, az utolsó száma viszont 13-14 ezerben. A Népszabadságnál 120 ezer aránylik a 37-hez. Azt már én fűzöm hozzá, hogy ha visszamennénk a rendszerváltásig, akkor a Magyar Nemzetnél 200, a Népszabadságnál pedig 385 ezer eladott példányt találnánk. A visszaesés aránya tehát nem egészen három évtized alatt több mint tíz az egyhez. E folyamat felgyorsult a kétezres években, amikor az online sajtó a papír alapú mellé érkezett, sőt azóta már el is hagyta. Mindazonáltal a világtendenciát színezi egy hungarikum.

A politikai tömbösödés azt jelenti, hogy bizonyos szerkesztőségek közvetlenül kötődnek politikai értékrendhez, közvetve pedig még párthoz is. Ennek folytán óhatatlanul leválasztják magukról a másik szekértáborban tartózkodó olvasókat. Anélkül, hogy a jelenséget kihegyezném a Magyar Nemzetre és a Népszabadságra, e tömbbe sorolnám a fővárosban szerkesztett és országos terjesztésű napilapokat. Velük ellentétben alakult át a megyei sajtó. A külföldi tulajdonosok szerkesztési gyakorlata sok szempontból tért el, ám abban azonos álláspontot képviseltek, hogy kisebb-nagyobb távolságot tartottak a magyar belpolitikai küzdelmektől. Kimondva vagy kimondatlanul családi lapot készítettek, sok melléklettel. Ezért aztán kevésbé taszították el maguktól az olvasókat, bár a példányszám 1,2 millióról 400 ezerre csökkent. Vagyis 2016-ig „csak” kétharmadot veszítettek.

Ebből azt a következtetést vonnám le, hogy miközben a papír alapú sajtó nálunk is követi a világtrendet, a benne tapasztalható politikai tömbösödés katalizátorként gyorsította fel a haldoklás folyamatát. Erre utal az is, hogy amióta a megyei sajtó kormány közeli kezekbe jutott, még nem szűnt meg ugyan a családi jellege, de a példányszám-csökkenése már fokozódott.                  

32 komment
süti beállítások módosítása