Az egyetemi éveket a cívisvárosban töltöttem. Azóta meg-megdobban a szívem, ha látom a tekintélyes épületet, amelyhez rengeteg emlék fűz. Nem értem azonban, hogy a rendszerváltás után mi baj volt Kossuth Lajossal. Miért vették le nevét az egyetem homlokzatáról? Ha csak azért nem, mert az intézmény jelenlegi működtetői más nevet szánnak neki. Állítólag gróf Tisza Istvánról akarják elnevezni. Mellesleg az alma máter kínos Putyin-ügyét se értem.

A 168 Óra legutóbbi számában is szóba került a diktátorsággal kacérkodó orosz elnök. Buják Attila, a hetilap ironikus látásmódjáról ismert munkatársa interjút készített Vajda Mihállyal. A Magyarország hangulatát, közérzetét illúzióromboló módon jellemző filozófust így mutatta be: „a Debreceni Egyetem rangjáról Putyin díszdoktorrá avatása miatt lemondott professor emeritus”. Igen ám, de az orosz nagyhatalom első emberét még nem avatták Debrecenben. Ahhoz a városba kellett volna utaznia, és erre bokros teendői miatt nem volt ideje. Arról nem is szólva, hogy az egyetemi szenátus nem díszdoktorsággal akar neki kedveskedni.

Úgy rémlik, vannak még olyan professzorok Debrecenben, akik emlékeznek rá, hogy Elena Ceausescu „vegyészprofesszor” körbeutazta a földkerekséget, hogy átvegye a neki adományozott díszdoktori okleveleket. (Aztán mire ment velük.) Putyint azonban óvatosságból „csak” díszpolgári címre terjesztette föl a debreceni egyetem. E rovatban egyébként nem először írok a közkeletű tévedésről. Például a Népszava északkelet-magyarországi tudósítója, szintén kitűnő újságíró ugyancsak díszdoktorságot adományozott Putyinnak.

Érteni vélem a két kolléga észjárását. Föl sem ötlött bennük, hogy egy politikus díszpolgár lehet az egyetemen, elvégre a doktorság jobban illik az intézményhez. Tévedésük bocsánatos vétek a szememben. Az már kevésbé, hogy Putyin díszdoktorsága szerkesztői figyelmetlenség jóvoltából látott napvilágot. A két redakcióban senki sem akadt, aki még kéziratban észrevette volna a pontatlanságot. Mi, újságírók olyan szakmát művelünk, hogy majd’ minden tévedésünket nyilvánosan követjük el. A szerkesztők pedig azért is vannak, hogy ezeket még a megjelenés előtt pontosítsák.

De hogy oldjam valamelyest a debreceni Putyin-ügy komorságát, a kínos történetnek elhangzott egy mulatságos mellékzöngéje is. Amidőn a nyugalomba vonult (kiszolgált, kiérdemesült) professzor megvált egyetemi rangjától, tiltakozását így jelentette be az egyik televízió hírolvasója: „Vajda Mihály lemondott professzor emirátusi címéről.”