Az álneves hozzászólók ritkán hoznak lázba. De ha Drizari fejti ki az álláspontját, néhány percig Bob Woodward-nak érzem magam. A The Washington Post munkatársa egy másik újságíróval karöltve leplezte le Nixon elnököt, aki az ellenlábas párt, a demokraták kampányközpontját hallgattatta le. Cikksorozatukhoz szolgáltatott bizalmas információkat a Mély Toroknak (Deep Throat-nak) elnevezett kormányzati kiszivárogtató. Róla három évtizeddel később, 2005-ben derült ki, hogy azonos az FBI harmadik emberével, Mark Felt-tel. Az amerikai elnök belebukott a botrányba, a két riporter pedig Pulitzer-díjat kapott.
Drizari, akiben személyesen is jól ismert újságíró kollégát gyanítok, ezúttal a megyei sajtóról írott tegnapi bejegyzésemhez szivárogtatott háttér-anyagot. A magyar Mély Torok szintén tegnap 14 óra 40 perc 45 másodperckor küldött egy linket, a Fidesz 1990-es kampányfilmjét. Arra hívta föl a figyelmet, hogy 1 perc 10-től hallható ama mondat, amely érdekes színben láttatja a hajdani és a mostani Orbán Viktor közti különbséget. A Fidesz első embere akkor mondta, hogy „A kormányzó pártnak továbbra is tulajdonában vannak a megyei lapok, amelyeket nem hajlandó visszaadni.” Némi kutakodás után sikerült kideríteni, hogy a négy és félperces filmecskét 1990. március 23-án sugározta a Magyar Televízió. Sőt, az előzményeit is megtaláltam a korabeli sajtóban.
Orbán Viktor fejtegette a Magyar Nemzet 1990. január 29-i számában, hogy „Az MSZP az egyetlen párt, amelynek megyei napilapjai vannak.” Majd ugyancsak ő részletezte a Magyar Nemzet március 3-i számában: „Olyan párt az MSZP, amelyik úgy indul el a választáson, hogy megtartja magának az összes megyei napilapot, miközben az ellenzéknek egyetlen napilapja sincs az országban.” Furcsa ezt olvasni éppen most, 2018-ban, alig öt héttel az országgyűlési választás után, amidőn a Fidesznek kétharmados győzelmet hozott a külföldi tulajdonosoktól visszavásároltatott 18 megyei napilap.
Ez azonban azt is jelenti, hogy ügyesebben használta a 400 ezer példányban megjelenő megyei sajtót, mint az MSZP hajdan a maga 1,2 millió példányát. A magyar szocialistáknak hiába volt befolyásuk az akkor 19 megyei napilapra, a kampány-üzenetekből nem telt a választási győzelemre, még a tisztes helytállásra sem. Az MSZP 33 mandátumra tett szert a 386 főnyi parlamentben. Ennél rosszabbul csak a sajtóban élvezett kormányzati túlsúly ellen többször is tiltakozó Fidesz szerepelt a 21 képviselői helyével.
