Fél évszázada vagyok szerkesztő, harminc éve tanítom az újságírást, e szakmai rovatot pedig 2002. január elseje óta írom. A nyilvánosságban tapasztaltakat osztom meg benne azokkal a diákokkal, akik kacérkodnak a médiával. Legtöbben az online sajtóban helyezkednek el, és úgy művelik a gyorsújságírást, hogy nincs idejük elgondolkozni egy-egy szó jelentésén. Nem árt, ha egy életre megtanulják, miért érdemes elkerülni a szószaporításnak (tautológiának) nevezett jelenséget.
Például a Magyar Rádió ma reggeli műsorában megszólalt Benkő Tibor újdonsült honvédelmi miniszter. A magyar hadsereg volt vezérkari főnöke ezt találta mondani a Vasárnapi Újságban: „Most a légierő az elsődleges prioritás.” Az ő hangján játszották be a tartalmilag figyelemre méltó gondolatot. A szakmában ezt nevezzük hangharapásnak, a kijelentés hitelességéhez tehát nem férhet kétség. Nem baj persze, hogy egy katona életéből kimaradt a latin, de ha állást vállal a kormányzatban, és az eddiginél gyakrabban fordul meg a nyilvánosság fórumain, akkor bizony jó, ha tudja, hogy a prioritás elsőbbséget jelent. Fölösleges megkettőzni, mert az elsődleges jelzővel se mond többet önmagánál.
De hogy véletlenül se legyek politikailag részrehajló, idézem az ellenzéki MSZP honlapjáról Szanyi Tibor szocialista politikust, az uniós okosfalu-projekt kidolgozóját is, aki szerint „A mezőgazdasági üzemek biztonsága elsődleges prioritás.” (2018. május 3.) Enyhítő körülmény, hogy mindketten latintalan iskolákban tanultak. De mit szóljunk ahhoz, amikor a latint rendszeresen használó orvosok is a szószaporítás hibájába esnek? Mint például Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki ezt firtatta: „Megértik-e, hogy elsődleges társadalmi prioritás?” (ATV, 2017. június 14.) A Momentum egészségügyi szakpolitikusa, Dr. Cseh Katalin pedig kifejtette, hogy „Mi ezt kiemelt prioritásként kezeljük.” (ATV, 2017. október 11.)
Egy nyelvész összeszedte az idem per idem (ugyanazt ugyanazzal) jelenség ide vonatkozó megnyilvánulásait. A débuter egy francia golyójáték kezdő dobását jelenti, ezért mulatságos, ha egy magyar kritikus azt írta a pályakezdő művészről, hogy „először debütált”. Az is furcsa, ha egy magyar mérnök az „első prototípusról” áradozott, a prototípus ugyanis latinul első példányt jelent. Egyszóval a kommunikáció szakos diákokkal van miről beszélgetni a gyorsújságírás-szemináriumon, a nyilvánosság fórumain megszólalók szállítják hozzá a nyersanyagot.