Gyurcsány tizenkét ponttal állt a nyilvánosság elé, Karácsony beéri tízzel is. Az utóbbi kerekebb szám, könnyebben megjegyezhető, bár hiányzik belőle a nyilvánosság szerkezetváltása. Az MSZP és a neki miniszterelnök-jelöltet kölcsönző Párbeszéd úgy simította össze a választási programját, hogy kimaradt belőle a média.
Ezt muszáj megjegyeznie annak, aki fél évszázadot töltött a sajtóban. Ettől azonban még elismerhető, hogy Karácsony Gergely tegnapi fellépése sikerült. Gyakorlott előadó teremtett kapcsolatot a teremben ülőkkel. De akik a lépernyőn látták-hallották, azokhoz vajon mi jutott el a kampány-mondatokká lecsupaszított választási programból? A szocialisták háza táján általánosítható gyakorlat, hogy a munkacsoportok elkészítik a maguk szakpolitikai programját, majd tőmondatokra bontják le, hogy a listavezetőnek legyen mit a nevére venni. Amikor tehát a Karácsony-féle jelmondatokról tűnődöm, a miniszterelnök-jelölt mögötti szakemberek szlogentermő képességét is minősítem.
A tíz pontból háromhoz találtam olyan mondatot, amely alkalmas arra, hogy a digitális és valóságos kocsmákban meg kávéházakban ismételgethessük, kóstolgathassuk, farigcsálhassuk. („Könnyítünk lent, nehezítünk fent.”, „A lopott vagyon visszajár.”, „A hatalom embereit az emberek hatalmával cseréljük le.”) Karácsony mondott még hármat, amely a lényeget fejezi ki, bár alkalmatlan szállóigének. („Közelebb kell vinni Magyarországot Európához.”, „A munka törvénykönyve valójában a tőke törvénykönyve.” „Néhány év alatt felére csökkentjük a szegénységet.”) Tízből három telitalálat és három tűrhető mondat soványka eredmény. Azt sejteti, hogy az MSZP körüli pártszövetség még nem jutott el a választókig, noha olyan listavezetőre tett szert, aki alkalmas volna az emberek megszólítására.
A mögötte lévő szakemberek talán nem vették észre, hogy a baloldal közelmúltjában vannak olyanok, akiktől a tíz ponthoz szállóigék kölcsönözhetőek. Ilyenek: „Csak egy erős párt tud segíteni a gyengéken.” (Horn Gyula), „Magyarországon senki ne betegedjen meg azért, mert szegény, és ne szegényedjen el azért, mert megbetegedett.” (Kovács László), „Nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen vagyunk.” (Király Zoltán), „Európa ott van, ahol az egyes emberrel törődnek.” (Konrád György), „A demokrácia piac, kitermelődik az, amire igény van.” (Karácsony Gergely) A legutóbbinál akár rövidre is lehetett volna zárni a kölcsönkérési folyamatot.