A kissé fellengzős címet Simon András juttatta eszembe. Az ATV képernyőjéről ismert újságíróval interjút készített a 168 Óra online szerkesztősége, és a műsorvezető tegnap figyelemre méltó hasonlattal próbálta érzékeltetni a nyilvánosság hazai helyzetét. Így fogalmazott: „Olyan médiatér alakult ki, amelyben egy Nimitz osztályú hadihajó áll szemben egy papírcsónakkal.” E metafora késztet arra, hogy tovább gondoljam a mondandóját.

Chester W. Nimitz az amerikai haditengerészet legszebben kidekorált tisztje volt. A múlt évszázadban végigharcolta mindkét világháborút, és érdemei elismeréséül róla nevezték el az anyahajók talán leghatékonyabb típusát. A repülőgép-hordozót 3200 tengerész és 2500 főnyi légiszemélyzet működteti, 340 méter hosszú és 41 méter széles, két atomreaktor és négy gőzturbina hajtja, manapság pedig 78 repülőgépet hord a hátán. A több milliárd dollárnyi értékű úszó erőd aránylik egy törékeny papírcsónakhoz, amelyet a sokemeletnyi magasságból lenézve talán észre sem lehet venni.

Simon András tehát velem együtt tartja nyomasztónak a kormányzati médiafölényt. Becsületére válik, hogy a Fidesz térhódítását nem a bűvös 90 százalékkal jellemzi. A kormány tevékenységét bírálók e légből kapott számmal szokták igazolni, hogy miért érzik magukat eszköztelennek és tehetetlennek. Mellesleg a papír alapú sajtó hagyományos kézirat-lapja A/4-es formátumú, 29-szer 21 centinyi. Kevésbé keskeny, mint a Nimitz, de annál parányibb. Mindazonáltal mutatós hajót lehet belőle hajtogatni.

Ami pedig a Nimitz mellett úszkáló papírcsónakot illeti, több is van belőle, bár a legújabb kori médiatörténet fintora, hogy kormányzati szél sodorja az anyahajó irányába. Orbánék ugyanis leginkább a papír alapú és legkevésbé a digitális sajtóban hódítottak teret. A kérdés az, hogy a hagyományos sajtó révén sikerül-e mozgósítani az újságból tájékozódó választópolgárokat. Az április 8-án esedékes országgyűlési választás után az értelmezők elvégzik majd a részletekre is kiterjedő elemzést. Kiderül, hogy ama százezrek elmentek-e szavazni, akiknek nincs számítógépük, vagy ha van is, nincs rákapcsolva a világhálóra. Mert ha elmennek, akkor érdemes volt tízmilliárd forintokért felvásároltatni például a nyilvánosság fővároson túli papírfórumait.

Addig is ott van még a digitális sajtó, mely lehetőséget teremt arra, hogy a kormányváltásra törekvő erők ne érezzék magukat annyira eszköztelennek és tehetetlennek.