Tegnapelőtt a baloldali ellenzék élére szánt miniszterelnök-jelölt hat interjút adott. De ki ez a nyurga, negyven körüli politikus, aki az MSZP program-bemutatóján bejelentkezett a Jobbik nélküli ellenzék vezetésére? Akit érdekelnek az életrajzi adatai, nézze meg kacskaringós pályafutását a Wikipédiában. Adódik egy másik közelítésmód is, elvégre a rendszerváltás óta följegyzem a politikusok jó vagy rossz, egyszóval jellemző mondatait.
Nálam Karácsony Gergely 2010 januárjában indult, akkori pártjára, az LMP-re tett figyelemre méltó, bár ezúttal nem idézendő megjegyzést. 2012-ben neki tulajdonítottak egy meghökkentő kijelentést, amelyet persze a nagypolitikába való berobbanása nyomán most fejére olvasnak a kormánypárti sajtóban. Utánanéztem, hogy valójában mit is mondott a debreceni egyetemen, egy zártkörű beszélgetésen, a hangfelvételt azonban nem találtam meg. ’A szocikat jobban utálom, mint a Fideszt.’ mondat tehát így, szimpla idézőjellel a kétséges megnyilvánulások közé sorolható.
Egyébként Karácsony Gergely ama közéleti szereplők közé tartozik, aki sokáig kalapálja a mondatait. (Ilyen volt Torgyán József is, bár másfajta értelemben az összehasonlítás nem kecsegtet eredménnyel. A fiatalabbik politikus komolyabban vehető, mint a rózsadombi kisgazda.) Fölfigyeltem egy idei mondatkísérletére. Így kezdte: „Mindegy, hogy tolom vagy húzom, de én szolgálatra jelentkezem.” (Hír TV, május 22.) Imigyen folytatta: „Nekem mindegy, hogy tolom vagy húzom a szekeret. De mi a szekér?” (ATV, október 3.) Az MSZP múlt szombati nagygyűlésén megörvendeztette a hallgatóságot: „Nekem mindegy, hogy tolom vagy húzom, csak menjen a szekér.” (atv.hu, december 9.) A jelenlegi állapotot pedig így jellemezte a tegnapelőtti hat interjú egyikében: „Most úgy tűnik, hogy húznom kell a szekeret.” (InfoRádió, december 14.)
A hiteles idézetekből kirajzolódik, hogy hajlamos a hezitálásra. Másként fogalmazva egyelőre még értelmiséginek hat a politikai boszorkánykonyhában. Ez olyasmi, mint elefánt látogatása a porcelánboltban. A helyzet iróniájával a demokratikus ellenzék összefogására jelentkezett (kiszemelt?) miniszterelnök-jelölt is tisztában van, mert tegnap, a Civil Rádióban így foglalta össze az együttműködésről kialakított álláspontját: „Tudom, hogy ezzel a lépéssel sok érdeket sértek.” A legtöbb politikus idővel kinövi az értelmiségét, ő azonban 197 centi magas. Abban reménykedem, hogy már nincs hová nőnie.