A jelzős szerkezet a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben sokat mondott az érdeklődőknek. Marx György atomfizikus honosította meg a magyar szellemi életben, és azt érzékeltette vele, hogy mennyit változott a kommunikáció. A fejleményeket négy példával bizonyítanám. Az első három a régmúltba nyúlik vissza, a negyedik „csak” XX. század közepére.
A francia trónörökös 1518. február 28-án született Amboise-ban. Az európai politikát befolyásoló esemény híre március 5-én jutott el Párizsba, a francia fővárosba, és március 11-én Rómába, a pápa fülébe. Goethe 1786-ban utazott Itáliába. A német költő a csehországi Karlsbad üdülőhelyről indult el kocsival. Az útjába került városokban bement a múzeumba, végignézte a képeket, s mert gyűjtötte az ásványokat, elzarándokolt a hegyekbe is, ahol szép köveket találhatott. A lovak fara mögül, a batár ablakából figyelte a felhőket, és a formájukról, a színükről meg az irányukról tűnődött. A kilenc hónapnyi utat háromszáz oldalon írta meg, könyve, az Italienische Reise ma is élvezhető olvasmány.
A trafalgári csata 1805. október 21-én zajlott le, a brit Nelson admirális megverte a francia-spanyol hajóhadat. Napoleon császár veresége óriási eseménynek számított, a hírt azonban beárnyékolta az admirális halála. A fejlemények a brit konzul révén jutottak el Lisszabonba, onnan postakocsin továbbították őket, majd hajóra ült a küldönc, és az első beszámoló a londoni The Times november 6-i számában jelent meg. A múlt héten pedig azt olvastam a Zalai Hírlapban, hogy a jogelőd újságban 1945-től 1955-ig kétnapos késéssel jelentek meg a megyebéli információk. Az egerszegi szerkesztőségben megfogalmazott hírek kéziratát a szombathelyi nyomdába küldték, és a kész újság a megírástól számított második reggel jutott el a zalai olvasókhoz.
Ebből a faramuci helyzetből a kilencvenes évek második felében léptünk át a digitális korszakba. A kommunikáció szakos diákoknak azt szoktam elmesélni, hogy egy norvég özvegyasszony két felnőtt fia kivándorolt. Az orvos Japánban élt, a mérnök Új-Zélandban. Egyeztették a zónaidőket, és naponta ugyanakkor szkájpoltak a mamával. A mérnök vette észre, hogy édesanyja eltűnik a képernyőről. Feltételezte, hogy leesett a vércukor-szintje, és elájult. Rögtön szólt az orvos-testvérnek, aki Tokióból riasztotta a norvég falu körzeti orvosát. A mamát sikerült fölébreszteni a kómából.
A napilapoknak e felgyorsult időben kéne versenyezniük a világhálón villámgyorsan továbbított információkat kutyafuttában közlő portálokkal.