Sándor Zsuzsa dr-rel különbözteti meg magát a 168 Óra azonos nevű munkatársától. Évtizedekig bíráskodott, a Fővárosi Bíróság szóvivőjeként pedig kapcsolatot is tartott a nyilvánosság fórumaival. Majd ahogy mondta egy interjúban, „vénségére” újságírásra adta a fejét. Áldozatul esett ugyanis az Orbán-kormány bíróritkító tevékenységének, azóta sokat ír.

Két napja például a JogÁsz című blogban üzente Trócsányi László igazságügyi miniszternek: ha képes volt azt nyilatkozni, hogy „Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség.” (M1, 2017. június 14.), akkor ő szívesen elküldené neki a Bibó István Szakkollégium 1991. március 9-én és 10-on tartott konferenciájáról készített jegyzőkönyvet, amelyből a tárcavezető megismerheti a polgári engedetlenség jogi szakirodalmát. Azt is hozzáfűzte, hogy a „segédanyagot” akár továbbíthatná a főnökének, a szintén jogvégzett Orbán Viktornak, mert a miniszterelnök ezt találta mondani a civil szervezeteket korlátozó törvénymódosításra tervezett civil válaszról: „A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen.” (Magyar Rádió, 2017. június 16.) Az a benyomásom, hogy a kormányfőnek nincs szüksége tájékoztatásra, tisztában van az említett jelenséggel.

2006 őszén, az őszödi beszéd kiszivárogtatása nyomán tüntetők özönlötték el a Parlament előtti teret. Őket szorították ki a rendőrök október 23-án, amidőn műveleti területté nyilvánították az országgyűlés környékét. A fémvázas kordont - vagy aminek a Fidesz-politikus Répássy Róbert hívta: a „vasfüggönyt” - bontották el az ellenzéki frakció tagjai 2007. február 2-án. A Hír TV tudósítása szerint Orbán Viktor „munkástagozatnak” titulálta a csavarkulcsos párttársait, az RTL Klub Kommentár nélkül című műsorában pedig elmagyarázta, hogy amit csinálnak, az „Egy polgári engedetlenségi mozgalom.” Meg is határozta a fogalmat: „Ez azt jelenti, hogy tudjuk, hogy mit teszünk, és vállaljuk ennek minden szükséges jogi következményét.” 

Jelenlegi miniszterelnökünk azonban óvatos duhaj. Hogy utólag ne olvashassuk fejére a következetlenséget, egy kereszténydemokrata politikust kért meg arra, hogy ugyan oldja már fel a tíz év előtti akció hajdani megítéléséből fakadó ellentmondást. Hollik István a Magyar Távirati Iroda 2017. június 16-i tudósítása szerint azt igyekezett elhitetni, hogy „A kordonbontás nem polgári engedetlenség, hanem egy törvénysértő helyzet megszüntetése volt.” Remélem, nem sikerült.