Balogh Edgár professzornak sokat köszönhet a magyar nyelvű sajtó. A kolozsvári egyetemen publicisztikát tanító közíró például azt sulykolta, hogy a levelezési rovat a redakció lelke. Minél gondosabban szerkesztjük az újságot, annál több szálon tartunk kapcsolatot az olvasókkal. Tudják ezt a budapesti Vasárnapi Híreknél is, ahol az Olvasóink levelei című rovatban a hozzászólók viszonylag hosszan, egy-másfél gépelt oldalnyi terjedelemben kommentálhatják az időszerű kérdéseket.

Óvatosságból nem hiányozhat persze a szerkesztőségi közlemény, miszerint „Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját.” Ezzel elkerülhető ugyan a bírósági felelősségre vonás, nem kerülhető el azonban a szerkesztői felelősség firtatása. Az említendő példa szerencsére nem jellemzi a hétvégi újság általános gyakorlatát, a jelenséget mégis érdemes szóvá tenni, mert elég gyakran előfordul a hazai sajtóban.

Jakab Jenő olvasó azt nehezményezte, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége a Magyar Nemzeti Bank havi ötmillió forintért dolgozó személyzeti vezetőjeként fölvette lányukat a jogi osztályra, pályakezdőhöz képest méltatlanul magas fizetésért. Csakugyan meghökkentő a Polt-család elszánt terjeszkedése a pénzügyi világ állami részében. A levélíró indulata indokolt tehát, bár hitelesebb lett volna, ha az egyik tényt tiszteletben tartja. Az új munkatárs kétségkívül Polt Péter lánya, de egy korábbi házasságából származik (a három közül nem a mostaniból).

Az egész magyar sajtó megírta, hogy a személyzeti vezető a mostohalányát alkalmazta. A rokonsági fok mibenléte elkerülte a levélíró figyelmét, mentségére szóljon azonban, hogy ez bárkivel megtörténhet. A jelenséget kognitív disszonanciának nevezik: egy fejleményt (a pályakezdő munkatárs alkalmazását) hajlamosak vagyunk összehangolni a feltételezett előzménnyel. Ha ugyanis Polt Péter felesége fölveszi Polt Péter lányát, akkor ugyebár logikus, hogy a saját lányát részesíti előnyben.

Az információ és a feltételezés hamis összehangolásáért nem bántanám meg Jakab Jenő budapesti levélírót. Mindazonáltal a Vasárnapi Hírek szerkesztőjének tudnia kellett volna, hogy téved a hozzászóló; rosszul tudja, hogy kit alkalmazott a Magyar Nemzeti Bank. Ez a hiba nem csökkenti a Polt-család erkölcsileg kifogásolható nyomulását, növeli viszont az olvasói véleményeknek helyet adó szerkesztőség szakmai felelősségét.