Holnap délelőtt temetjük Bodor Pált Farkasréten. 9.20-tól 10.05-ig a Makovecz-ravatalozóban koporsó helyett urna lesz előttünk. Még nem tudom, hogy rajta vagy alatta az úgynevezett Jókai-lepel, amely csak a legeredetibb, legtehetségesebb, leghasznosabb sajtómunkásoknak jár.

Ez persze így nem igaz. A lepel kijárt Jókai Mórnak, a százvalahány kötetes szépírónak is. Ő joggal nevezhető sajtómunkásnak, elvégre hosszú élete során többször szerkesztett lapot, és sok regénye jelent meg folytatásokban, ráadásul elnökölte a magyar újságírók első érdekvédelmi szervezetét is. 1904-ben halt meg, és a róla elnevezett leplet a Hírlapírói Nyugdíjintézet készíttette. Ezzel ravatalozták 1919-ben Ady Endrét, 1933-ban Krúdy Gyulát és 1936-ban Kosztolányi Dezsőt. Olyan költők, írók holttestét takarta, akik fél életművüket újságnyomó papíron jelentették meg. De Jókai-lepellel búcsúztatták azokat a folyóirat-szerkesztőket és újság-alapítókat is, mint például 1929-ben a nyugatos Osvát Ernőt és 1933-ban az estlapos Miklós Andort, akik a két világháború közt sokat tettek azért, hogy a szépirodalom és az újságba írás ne távolodjon el egymástól.

A patinás leplet még nem láttam, de a leírásokból tudható, hogy nemzeti színű. Az egyik értelmező piros-fehér-zöld „vőlegényi palástnak” nevezte, amely az elhunytat „örökre eljegyezte a magyar irodalom múzsájával”. Kevésbé patetikusan fogalmazott Barankovics István politikus, újságíró és szerkesztő 1952-ben, Molnár Ferenc temetésén. Szerinte a Jókai-lepel azoknak jár, „akik szépet alkottak, és becsülettel szolgálták a hazájukat”. Nem valószínű azonban, hogy a színházban és a szerkesztőségekben egyaránt otthonosan mozgó író koporsóját a lepellel borították az emigrációban, egy New York-i temetőben. A második világháború forgatagában ugyanis eltűnt, és csak a múlt század hetvenes éveiben került elő a MÚOSZ (a Magyar Újságírók Országos Szövetsége) raktárából.

A selyemből készült lepellel borították tehát Krúdy Gyula koporsóját is. Az egyik legegyénibb hangvételű író diákkori barátja és nyíregyházi tisztelője azon szomorkodott, hogy az újságtárcák koronázatlan királyát életében nem halmozták el díjakkal. Azt fejtegette, hogy „Krúdynak a Jókai-lepel volt az első irodalmi kitüntetése”. Bodor Pálé, a múlt század végi sajtóban iskolát teremtő Diurnus-jegyzetek írójáé holnap reggel, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában az utolsó irodalmi kitüntetés lesz.