Egyik könyvem illusztrátora, Pápai Gábor nehezményezte, hogy a tegnapi bejegyzésben szóvá tettem a Népszava tévedését. A kitűnő karikaturista lapja ugyanis a tegnapi számban Veszprém Megyei Naplónak nevezte a Veszprémben megjelenő újságot. Gábor digitális úton elküldte a rajzát is, amely a Népszava mai számában látott napvilágot. Két bumfordi figura beszélget egy nagy hírre vergődött Hitler-viccről, egyikük mögött az idióta szöveget közlő újság, fejlécén ez olvasható: Veszprémi Napló.

Köszönet a pontosításért, igazán kár, hogy az újság neve Napló, jelző nélkül. A Népszava szerkesztői immár két olyan közleményt engedtek a nyilvánosság elé, amely pontatlanságot tartalmaz. Mellesleg a tegnapi bejegyzésben a lapjukat éppen csak megemlítettem. A fővárosban szerkesztett újságok gyakorlatáról tűnődtem, amelyről javulófélben van a véleményem. Ezúttal már nem is sorolnám a veszprémi Napló ügyében botladozó redakciókat, azt rögzíteném inkább, hogy a digitális sajtóban akadnak fiatal újságírók, akik fontosnak tartják a pontosságot.

A hírverseny arra szoktatta őket, hogy naponta átnézzék a vidéki újságok online kiadását, hátha találnak benne olyan témát, amelyet az olvasóik figyelmébe lehet ajánlani. Gyakran lelnek, ezért aztán nem is esik nehezükre pontosan megnevezni a forrást. A hagyományos (papír alapú) sajtót viszont többnyire meglett korú kollégák írják és szerkesztik, akik a jelek szerint nem szoktak hozzá a hírversenyhez. Ezzel magyarázható, hogy a fővároson túli sajtó megnevezésében gyakrabban botlanak, mint ifjú pályatársaik. De hogy keressem a mentő körülményeket is, korántsem könnyű a tájékozódás.

Tegnap például telefonon beszélgettem Boda Istvánnal. A 88 éves debreceni újságírótól azt kérdeztem, vajon kis- vagy nagybetűvel írják-e a Hajdú-Bihari Napló nevében azt a fránya b-t. Hajdani közös szerkesztőségünk egyik alapítója azt válaszolta, hogy szerinte naggyal. Én is így tudtam, csakhogy kedvenc helytörténeti folyóiratom neve Szabolcs-szatmár-beregi Szemle. Az ellentmondást egyelőre nem sikerült feloldani. Azt viszont már sikerült Péter László 91 éves szőregi irodalomtörténész segítségével, hogy a Délmagyarország című szegedi napilap nevét azért írják egybe, mert 1910-ben, amikor alapították, még ezt sugallta a helyesírási szabály. A miskolci Észak-Magyarország és a nyíregyházi Kelet-Magyarország nevét pedig azért írják kötőjellel, mert a múlt század közepén, az alapításkor már mást sugallt.