A Médiapiac című kiadvány alapítója, Szakács László a szakmában dolgozókat látja el információkkal. Olyanokkal is, amelyeket interjúalanyok igyekeznek hitelessé formálni. Mint például Leitner Attila, a Lokál című ingyenes újság főszerkesztője, aki szerint: „Független média már a XVIII. század eleje óta, vagyis az első hirdetés megjelenése óta nem létezik.” Manapság az állami hirdetések csakugyan eltorzítják a hazai médiapiacot, mindazonáltal vitatkoznék egy sajtótörténeti folyamatról.

A XVII-XVIII. század fordulóján egy Harley nevű ellenzéki politikus számított a brit parlament legjobb szónokának. Rosszul esett neki, hogy a londoni kávéházakban és kocsmákban alig beszéltek az ütős mondatairól. Szerződtetett hát egy újságírót, aki a szélesebb nyilvánosság elő tárta a sziporkáit. Daniel Defoe néhány évig szolgálta is, csakhogy a laptulajdonos politikus ajánlatot kapott a kormányon lévőktől. Ám a pálfordulásban Defoe már nem követte. Miközben regényt írt - ez lett a Robinson Crusoe -, valahol Angliában egyedül érezte magát egy vénkisasszony. Gondolt egyet, és írásban keresett magának férjet.

Sorai megjelentek a helyi újságban, és tucatnyi választ kapott rájuk. A legérdekesebbet kiválasztotta, a többit szétosztotta a barátnői között. Az apróhirdetések elszaporodtak a korabeli sajtóban, de annyi pénzt nem hoztak, hogy kiváltották volna a politikusok pénzét és befolyását. Erre csak néhány évtized múlva nyílott lehetőség, amidőn túltermelési válság bontakozott ki. A raktárakban felhalmozott árukészletet egy élelmes üzletember újságban hirdette meg. A reklámok már annyi bevételhez juttatták a laptulajdonosokat, hogy lemondhattak a politikusok pénzéről.

E sajtókultúra a Nagy Francia Forradalom után elterjedt Európa nyugati részén is. A választóvonal az Elba folyó. Tőle nyugatra a sajtó gazdasági vállalkozássá vált, keletre politikai vállalkozás maradt. A rendszerváltás utáni Magyarországra pedig nyugat-európai, többnyire német sajtóbefektetők érkeztek, akik hozták magukkal a kultúrájukat. Orbán Viktor 2016. december 15-én, a 888.hu nevű portálon számolt be a kormányzati törekvésekről: „Öt évvel ezelőtt a magyar média meghatározó része még német tulajdonban volt. … Ez a helyzet mára megváltozott.”

Kétségtelen, hogy a hazai sajtó függetlensége megszűnőben van, ebből azonban korántsem következik, hogy a Lokál című bulvárújság főszerkesztője hiteles sajtótörténeti információval kecsegtette a Médiapiac szakmabeli olvasóit.