Gyakran okozok csalódást az értelmiségi elvbarátoknak. Elvárnak tőlem egy bizonyos állásfoglalást, ehelyett másként látom a helyzetet. Az értelmiségi arról ismerszik meg, hogy ha nem látja az összefüggést, akkor megteremti. Ezt nevezik összeesküvés-elméletnek. A szakértelmiségi viszont megpróbálja feltárni a helyes következtetés levonásához szükséges folyamatot. Nem mindig sikerül, de most talán mégis.

Az ATV híradójában megszólaltatták a Pannon Lapok Társaságától elbocsátott ügyvezetőt. Kifejtette, hogy nem azért vált meg tőle a PLT újdonsült tulajdonosa, mert bármiféle köze lett volna a karácsonyi Orbán-interjú „továbbgondolásához”. Azért kellett távoznia, mert a cége áttért az egy ügyvezetős rendszerre. Az a benyomásom, hogy igazat mondott, és ezt az értelmezést alá is támasztja a sajtótörténeti folyamat bemutatása.

A négy megyére (Zalára, Vasra, Veszprémre és Fejérre) kiterjedő laphálózat korábbi tulajdonosa egy német cég volt, a Funke-médiacsoport. A második világháború után két fiatalember elhatározta, hogy újságot alapít, amelynek WAZ (Westdeutsche Allgemeine Zeitung) lett a neve. Azt is elhatározták, hogy egyikük csatlakozik a kereszténydemokratákhoz, másikuk pedig a szociáldemokratákhoz. Feltételezésük szerint e két párt felváltva gyakorolja majd a hatalmat. Számításuk bejött, sikerült országos hálózatot kialakítaniuk, és a két ügyvezető közül mindig az volt a cég arca, akinek a pártja éppen kormányzott.

Megvetették a lábukat Kelet-Európában, és a két ügyvezetős rendszert a magyarországi Pannóniában is meghonosították. Az alapítók leszármazottjai azonban vitatkozni kezdtek, vajon maradjanak-e Európa korrupcióval átszőtt keleti felében. Nemrégiben visszautasíthatatlan ajánlatot kaptak egy magyar magáncégtől, és az évente mintegy kilencmilliárd forintot forgalmazó PLT jó pénzért kelt el. Az új tulajdonosról azt mondják, hogy közel áll a miniszterelnökhöz, aki nem híve a választási vetésforgónak, szeretne minél tovább hatalomban maradni. S mert elképzelése felér egy paranccsal, aligha véletlen, hogy a Pannon Lapok Társaságában megszűnt a másik ügyvezetői poszt.

A gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvezető távozása csakugyan nem hozható összefüggésbe a miniszterelnöki interjú „átdolgozása” után érzékelhető elbocsátási hullámmal, amely eddig öt áldozatot sodort el. Más kérdés, hogy az értelmiségi értelmezőknek egy kormány közeli, rosszul időzítő magáncég is segített a látszat megteremtésében.