A nyugdíj-emelés nem véletlenül került az ellenzéki kommunikáció középpontjába. 2,7 millió választópolgárt érint, a lehetséges szavazók közül minden harmadikat. Orbán Viktor jelentette be, hogy az eredetileg kitűzött 0,9 százalék helyett 1,6 lesz az emelés mértéke. Az ellenzéki érvelés arra épült, hogy ha már a nyugdíjasok az inflációs ráta arányában részesülnek a költségvetési támogatásból, vajon a miniszterelnök miért nem vette figyelembe a Magyar Nemzeti Bank előrejelzését.
A nyilvánosság fórumain több szám is elhangzott, az a bizonyos százalék mindig kettővel kezdődött. Ebből két következtetés adódik. Az egyik az, hogy a széttagolt baloldali ellenzék egymással is vetélkedő pártjai hangsúlyozzák a különállásukat. Még arra is ügyelnek, hogy a számaik se egyezzenek meg. A másik az, hogy eszükbe sem jutott megnézni, hogy a Magyar Nemzeti Bank valójában a 2 és a 2,9 között melyik számot tekinti mérvadónak. (Mellesleg a 2,6 százalékot.) A zárójeles információt azért bocsátom előre, mert tegnap este, az Inforádió Aréna című műsorában Tóth Bertalan szocialista politikus szólalt meg.
A parlamenti frakció nyáron megválasztott vezetője negyven körüli, kellemes hangú férfiú, aki kulturáltan mutatkozott be az országos nyilvánosságnak. Csupán akkor jött zavarba, amikor a műsorvezető szóba hozta a nyugdíj-emelést. Az interjúalany szerint a Magyar Nemzeti Bank „2,2 vagy 2,4 százalékos előrejelzéssel” dolgozott. Pedig a felkészülés közben lehetett számítani arra, hogy terítékre kerül a nyugdíjasok elhibázott kormányzati támogatása. Aligha lett volna nehéz megjegyezni azt a fránya 2,6-ot, amelyet ma reggel Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke úgy bontott ki az ATV Start című műsorában, hogy még azt is kiszámította: a kormány jövőre fejenként havi 1200, összesen 14.400 forinttól fosztja meg a nyugdíjasokat.
S hogy valami nem stimmel az MSZP ellenzéki kitartásában, azt egy másik ma reggeli példa is sejteti. Ugyanebben a műsorban Kunhalmi Ágnes értelmezte a legújabb PISA-jelentést a magyar diákok siralmas eredményeiről. A szocialista oktatáspolitikus ezt találta mondani a Fidesz iskolarendszeréről: „Hát kérem, hatodik éve kormányoznak.” Olyan határozottan fogalmazott, hogy az ujjaimon számoltam ki: ha Orbánék 2010 kora nyarán vették át a hatalmat, bizony már hetedik éve vezetik az országot. Ekkor jöttem rá, hogy a fiatal interjúalany csak azt akarta bizonyítani, hogy matematikából miért is kerültünk a 28. helyre.