A PoliPraktika című blog gazdája, Herczeg Sándor figyelemre méltó bejegyzéssel vétette észre magát. A hódmezővásárhelyi újságíró Hekus Dönciről írt abból az alkalomból, hogy a sorozatgyilkost egy híján hetven éve, 1947. november 29-én akasztották föl. Az évforduló nem kerek ugyan, ám a történet akkor is érdekes, ha a szerző nem hozta szóba ama mozzanatot, amely túlmutat egy bűnöző tündöklésén és bukásán.

Mészáros István fodrászsegéd a múlt század negyvenes éveiben több embert ölt meg. Döncinek egy ismert focista keresztnevének elorzása miatt nevezték, Hekusnak pedig azért, mert az áldozatainak hamis rendőrigazolványt mutatott fel. A sajtó sokat foglalkozott vele. Kivégzésekor a kisgazda Dinnyés Lajos volt a miniszterelnök, akit a háttérből egyik helyettese, Rákosi Mátyás irányított. Az ország talán legbefolyásosabb politikusa épp hazatért Moszkvából, ahol az egyik fogadáson mellé sodródott egy magyarországi viszonyokat jól ismerő szovjet újságíró. Azt firtatta, ugyan mitől olyan fontos az a Hekus Dönci, hogy a magyar sajtó állandóan róla ír.

Rákosi tájékoztatta a hírhedt sorozatgyilkosról, majd itthon a kínos beszélgetésből vezette le, miért kell megszüntetni a „nagykörúti” újságírást. 1948. március 23-án sajtóaktívára hívta a lapok főszerkesztőit. Kárhoztatta a szenzációhajhászást, és elrettentő példaként említette a „Koporsóval együtt rabolták el a halottat” szalagcímet. Felsorolta azokat a lapokat, amelyek élen jártak a szerinte cinikus, felelőtlen, valóságot eltorzító közelítésmódban, és ezt a következtetést vonta le: „El kell érnünk a demokrácia negyedik évében, hogy a demokrácia sajtója a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközévé váljék.”

Másnap megindult a gőzhenger ama újságírás ellen, amelynek szemlélete, hangneme, nyelvezete, stílusa kizárta az egyszerű embereket a magyar sajtó vérkeringéséből. (A hivatalos érvelést foglaltam össze.) A nyilvános kirohanásokat tettek követték. Egymás után szűntek meg az újságok, újságírók százai kerültek az utcára, közülük sokan börtönbe is, egyre vonalasabbá váltak a lapok. Utókori benyomásom az, hogy a sajtó gleichschaltolása (egységesítése, egybehangolása) 1952. augusztus 14-én fejeződött be. Rákosi Mátyás, az állampárt kis híján teljhatalmú vezetője ekkor szerezte meg a miniszterelnöki címet is.

A gyanútlan sorozatgyilkos, Hekus Dönci így lett az agymosási folyamat kiinduló pontja. Érdekes lábjegyzet a magyar sajtó viszontagságos történetében.