Első találkozásunkat felejteném, ha hagyná. Még huszonéves politikus volt, amikor egy civil szervezet meghívta a Pallas Páholyba. Elmagyarázta nekünk, hogy mi az oktatáspolitika. Ezt tapintatlanságnak véltem 29 felsőoktatásban eltöltött tanév után, bár ezzel kisinasnak számítottam a professzorok gyülekezetében. Azóta kiderült, hogy Kunhalmi Ágnes többször is megpróbált angolból levizsgázni, egyelőre azonban nem államvizsgázhat, ezért nincs meg a hőn áhított diplomája.

Tegnap a Klubrádióban és az ATV-ben egy Lázár János-beszéd ürügyén fejtegette, hogy miközben rohamosan nő a felekezeti iskolák száma, az állami közoktatás funkcionális analfabétákat bocsát ki, hiányos a diákok számítástechnikai műveltsége, és az idegen nyelvvel is hadilábon állnak. Ha a legutóbbit nem feszegette volna, akár el is felejteném az egyetemi adósságát. Vajon miért figyelmeztet rá folyton? Ráadásul azt is pedzegette, hogy a Fidesz-politikus téved, ha úgy képzeli, hogy „a legtöbb, amit a diáknak adni lehet, hogy jó keresztény és jó magyart nevelnek belőle”.

A gondolatmenet Mezőtúron, a református gimnázium korszerűsített könyvtárában nem egészen így hangzott el. A miniszterelnökséget vezető politikus ezzel kezdte: „A kormány meggyőződése szerint a legtöbb…” A moindat többi része stimmel. Vagyis Lázár nem a magánvéleményét adta elő, hanem a kormány álláspontját. Jó volna tudni, hogy azonosult-e azzal, amit el kellett mondania, vagy csak fegyelmezett főhivatalnokként fogalmazott meg egy ellenzéki tiltakozásra alkalmas nézetet. Kunhalmi Ágnesnek érdemes lett volna egyéb szempontokat is figyelembe vennie.

Lázár János például 2012. január 4-án így nyilatkozott az FN24.hu nevű portálnak: „Nem hagyjuk, hogy elitista, bigott katolikus oktatás szerveződjön közpénzből.” A kijelentés gyanúra ad okot. Arra, hogy esetleg az országot vezetők református csoportja túlzásnak tartja a katolikus egyház terjeszkedését az iskolarendszerben. De ha másról van szó, akkor meg azon lett volna érdemes eltűnődni, amit Lázár 2011. július 18-án így fogalmazott meg a Népszabadság hasábjain: „Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem egy koalíciós kormány.”

A két ellentmondás megfejtése, elemzése, értelmezése révén az ellenzéki politikus bizonyíthatta volna rátermettségét a nyilvánosság fórumain. Elmulasztotta a kínálkozó lehetőséget. Talán majd legközelebb, ha túl lesz az államvizsgán, és végre kezébe veheti azt a fránya diplomát.