Médianapló

Médianapló - Becézett kutatók

2016. augusztus 16. 11:14 - Zöldi László

A digitális sajtó egyik alapembere, Pécsi Ferenc megelőzött. Már a múlt század kilencvenes éveiben is elemezte a média összefüggéseit (e sorok írója csak 2002 óta teszi ugyanezt). Alapos blogjával mostanában nem találkoztam, van viszont örömteli fejlemény is a szakmánkban. Fiatal kutatók Média 2.0 címmel feszegetik a médiapiac és a digitalizáció ellentmondásait. Egyikük bejegyzése tegnap jelent meg Mutyizás a rádiópiacon címmel, és a Class FM viszontagságos története bontakozik ki belőle.

Néhány napja szintén megpendítettem a témát, de ha korábban olvasom az említett blogot, tartalmasabb jegyzetet mondhatnék a magaménak. Például érdemben válaszolhattam volna ama kommentelőnek, aki „lesz@rja” a kereskedelmi rádiókat, különben is honnan veszem, hogy a Class-t 2,7 milliónyian hallgatják. Elfelejtettem följegyezni az adat forrását, a tegnapi médiablog nyomán azonban pótolható a hiányosság: a TNS Hoffman cég fölméréséből való. Mi, az idősebb nemzedék is találunk tehát megszívlelendő mozzanatokat a fiatal médiakutatók figyelemre méltó megnyilvánulásaiban. Az egyik továbbgondolásra késztet. Szerzője „Szuromi Dani”-nak nevezi magát, és e posztmodern megoldás távlatokat nyithat előttünk.

Oktatói pályafutásom csúcspontja volt, hogy a szegedi egyetemen éjszakát beszélhettem át a világhírű amerikai médiakutatóval, George Gerbner-rel. A magyar származású tudós elmesélte, hogy a szülei Gyurkának szólították. Mi lett volna, ha talán legismertebb tanulmánya, A média rejtett üzenete magyar nyelvű kiadását Gerbner Gyurkaként jegyzi? A Horthy-korszak vezető médiapolitikusáról, Kozma Miklósról kétkötetes monográfiát írt Ormos Mária. Mi lett volna, ha a történész-akadémikus Mariként jelenteti meg? Az újságírók szociológusát, Vásárhelyi Máriát szűkebb körben Marcsinak hívják. A beceneve miként mutatna a könyvei borítóján? A szegedi médiatörténész, Csillag András kitűnő monográfiát írt Joseph Pulitzer-ről, az amerikai újságírás makói születésű megújítójáról. Mi lett volna, ha Csillag Bandiként adja hozzá a nevét? Wisinger István 66 éves korában védte meg izgalmas disszertációját a televízió történetéről. Mi lenne, ha legújabb, Szent-Györgyi Albertről írott könyvét Pistiként adná közre?

A gimnáziumi osztálytársakkal abból az alkalomból jöttünk össze, hogy fél évszázada érettségiztünk. Egyikük elárulta, hogy Lexinek csúfoltak, mert bújtam a lexikonokat. A magyarországi médiapolitikáról készülő monográfiám élén nem szívesen látnám a hajdani becenevet, beérem a Lacival is.

komment
süti beállítások módosítása