Figyelemre méltó cikk jelent meg a Népszabadság mai számában. A Vélemény-rovatban látott napvilágot Kuczogi Szilvia Na ezért nem kondoleál Orbán című cikke. A szerző szerint Orbán a múlt század kilencvenes éveiben részvétet nyilvánított volna, ha akkor távozik az élők sorából Esterházy Péter író. A gondolatmenet egyik mellékes mozzanatára kaptam föl a fejem. A cikkíró szóba hozta a vasutas apját, aki a múlt században szegődött az Élet és Irodalom olvasójának: „A hetvenes-nyolcvanas években vagyunk, a páratlan oldal akkoriban az ÉS publicisztika- és glosszarovata.”

1975-től én szerkesztettem a hetilap publicisztikai rovatát, a nyolcvanas években Szále László, de főszerkesztő-helyettesként feleltem az ÉS első feléért, benne a publicisztikákért is. Állíthatom, hogy egy másodpercig sem volt közöm a Páratlan oldalhoz - így, nagy pével. Talán a Népszabadság 9. oldalán olvasható publicisztikák tévesztették meg cikkírót. A 16 oldalas Élet és Irodalom első felében jelentek meg tehát a publicisztikák, a második rész élén, a 9., csakugyan páratlan oldalon pedig a glosszák. Ennél tovább nem is időznék az elírásnál. De tegnap este, a Népszabadság online kiadásában is olvastam az említett cikket, és fölrémlett, hogy a sajtó fejlődése más irányba halad nálunk, mint tőlünk nyugatra. Még ott tartunk, hogy a papír alapúnak legyen digitális változata, Amerikában viszont már a napilap nélküli jövőre készülnek. Itt válik szemléletformálóvá ama bizonyos tévedés.

Esterházy Péter csütörtökön délután halt meg, és péntekre kiderült, hogy a miniszterelnök távol tartja magát a részvétet nyilvánítóktól. Ha a Népszabadság kulturális rovatát szerkesztő Kuczogi kollegina ekkor teszi föl blogját a napilap digitális felületére, néhány perc múlva kiderülhet, hogy van benne egy lényeget nem érintő tévedés. Talán más pontosítás is érkezik, esetleg a közben olvasott, hallott, látott információk alapján a szerző árnyaltabban bontja ki az egyik mozzanatot. A frissítés, ugye, az online sajtóban rutineljárás, ám a papír alapúban csak a következő lapszámban lehetséges. És az immár publicisztikává érlelt, bővített változat megjelenhet szombaton, a portál papír alapú mellékletében.

Philip Meyer amerikai médiakutató 2043-ra teszi a napilapok megszűnését. Ez nem föltétlenül jelenti, hogy velük együtt a papír alapú sajtó is megszűnik. A hétvégi lap például soha nem látott fejlődésnek indulhat, ráadásul rengeteg tévedés küszöbölhető ki.