Médianapló

Médianapló - A villás farkú bemondók

2016. június 16. 10:46 - Zöldi László

Korosabb tévénézők röhögve szokták mesélni, bár félő, hogy nem is úgy történt. Állítólag Varga József, a gyönyörű orgánumú bemondó rosszul lett kolléganője helyett ült a kamera elé. A Magyar Televízióban ő olvasta föl az esti mesét, és noha első látásra is hibátlanul blattolt, a női bemondónak szánt feladat kifogott rajta. Leizzadt, mire kimondta, hogy „És a fészekből kilóg a szép, villás farkam.” Sokan láttuk-hallottuk a vérfagyasztóan mulatságos jelenetet, de talán megtéveszt bennünket az emlékezetünk. Úgy tudom, hogy nem vele esett meg a történet.

A múlt század ötvenes éveiben, a magyar televíziózás őskorában csakugyan rosszul lett az ügyeletes bemondónő, és jobb híján egy középkorú, szakállas stábtag ugrott be helyette. Szegény férfiú első mondata ez volt a nyilvánosság számára: „Fecske anyó vagyok.” A Budapestre és környékére korlátozódó adásban nézők kuncogása alapozta meg a néhány perccel későbbi, villás farkú bejelentést. A tévések 1967-ben szedték össze az első évtizedben elhangzott bakikat, és amire immár országszerte emlékszünk, Varga József ihletett tolmácsolásában hangzott el a bakiparádéban. Tegnap este valami hasonló ment végbe az ATV híradójában.

A jóképű, jól öltözött, kellemes hangú műsorvezető, Bányai Viktor elmondta, hogy tigrisek születtek az egyik állatkertben. Láttuk, amint két csinos, fiatal gondozónő simogatja a csukott szemű újszülöttek csíkos bundáját, majd elhangzott a szöveg: „A gondozók legnagyobb bánata, hogy nem simogatják őket egész nap.” A képsor értelmezte ugyan a szöveget, a műsorvezető azonban érzékelte a kétértelmű jelentést. Átfutott egy mosoly az arcán, és hozzáfűzte: „Mármint a kistigriseket.” Nem nagy ügy, sokan talán nem is vették észre. E sorok írója is csupán azért idézi föl a jelenetet, mert tegnap hallottam az InfoRádióban egy Szanyi Tiborral készített interjút.

Az MSZP elnökjelöltje azt találta mondani, amit a szerkesztők címnek is kiraktak a digitális üzenőfalra: „Egy megfélemlített rezsimben élünk.” Az ellenzéki politikus valószínűleg arra gondolt, hogy a demokratikus intézményeket leépítő Orbán-rendszer rengeteg állampolgárt félemlített meg. Csakhogy a félresikerült mondat nem ezt jelenti. Inkább azt sugallja, hogy az ügyes, erős, hatékony és kormányképes ellenzék jóvoltából rettegnek a rezsim megalkotói és kiszolgálói. Ez viszont már nem játék, nem is feledhető baki, hanem a valóságot akarva-akaratlanul megkérdőjelező elszólás.           

6 komment
süti beállítások módosítása