Az egyik kommentelő azt firtatta, vajon a tegnap megszűnt újságot milyen alapon soroltam az ellenzéki sajtóba. Nem soroltam be, csupán a Népszabadság mellett a Metropol alkotta a példatárat. Azt azonban elismerem, hogy az ellenzéki sajtóba értettem. Megmagyarázom a felemás helyzetet.   

Az ingyenes lap öt éve része a Simicska-féle sajtónak. Állami hirdetésekből tett szert horribilis bevételekre, és aranyélete enyészett el az úgynevezett G-nap, 2015. február 6-a után. Az állami cégek hirdetései elapadtak, veszteségessé vált, és bár megtartotta információs gerincét - a Magyar Távirati Iroda híreiből a korrektebbeket -, publicisztikai arculatát egyre inkább a Magyar Nemzet jegyzetírói határozták meg. Épp annyira tért el az Orbán-kormány irányvonalától, amennyire Simicska médiabirodalmát jellemzi immár az ellenzéki tónus. Ez nem azonos a Népszabadság vagy a Népszava hangvételével, ettől azonban még bíráló jellegű. Ha nem így lett volna, a hatalomban lévők aligha szorítják ki a piacról a tekintélyes példányszámú, 300 ezres Metropolt.

Úgy lettem rendszeres olvasója, hogy másfél éve új lakásba költöztem. Épületünkben sok nyugdíjas él, akiket nem dob fel a pénz, ezért átadjuk egymásnak a kiolvasott újságokat. Például reggelenként leballagok a negyedik emeletre, és mérnökékhez beadom a pannon napilapok tegnapi számait. A házigazda az öt újság közül leginkább a Zalai Hírlapot és a Veszprémben szerkesztett Naplót lapozgatja, mert ebben a két dunántúli megyében élt. A csomag fejében hozta el a közeli piacról a Metropol friss számát. A mai postában kaptam az utolsót - a váltólappal együtt. Az egyelőre 150 ezer példányban megjelenő Lokál is ingyenes, ugyanolyan formátumú, és szintén tizenhat oldalas, az alapszíne viszont zöld helyett piros.

Az első évfolyam nyolcadik számában mindössze két politikai cikket találtam. Az egyikben államtitkár látogatott gyerektábort, a másikban volt (szocialista) minisztert fogtak perbe. Egyikben sem érzékelhető a manipuláció szándéka, inkább az, hogy a kiadóhivatal „beeteti” az olvasókat. Az érdeklődésükre hajaz, nem a politikai ösztönükre. Nincsenek persze illúzióim. A vezérigazgató, Keresztes Péter már Vitézy Tamás ingyenes lapjának, a Helyi Témának is milliárdos hasznot hajtott. Alighanem arra rendezkedhetünk be, amivel a tavaly tavasszal megszűnt Téma kecsegtetett bennünket: bulváros mázzal leöntött kormánypártiságra. Akkor nem jött be a politikai számítás, most majd meglátjuk.