Néhány hónapja akciót hirdettem a hamis toposzok ellen. Nyakra-főre emlegetünk ugyanis szóbeszédeket, vándormotívumokat, városi legendákat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Az egyik ilyen, hogy a miniszterelnök Felcsúton született. A makacs feltételezést táplálja, hogy az 1800 lakosú település lett az ország első faluja, annyit kapott az állami költségvetésből és az „önzetlen” szponzorok pénzéből.

Az ország első embere mindazonáltal sosem állította, hogy Felcsúton született volna. „Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom.” - mondta a 168 Óra című hetilap 1992. június 9-i számában. Ezt is fejtegette: „Ha az én gyerekkoromban ez a kormány lett volna hatalmon ilyen oktatáspolitikával, akkor én Alcsútdobozról Bicskéig sem jutottam volna el, nemhogy Budapestig.” (Demokrata, 1997. június 12.) Ezzel ellentétben a lexikonok és más kézikönyvek szerint Székesfehérvárott látta meg a napvilágot 1963. május 31-én, valószínűleg a megyei kórházban, ahová az édesanyját szállították Alcsútdobozról. Sokáig ezt az információt állítottam szembe a felcsutozó cikkírók feltételezésével, csakhogy nemrégiben újság-kivágat érkezett az egyik kollégámtól. A Képes 7 1989-es évfolyamából való, de a hónapot és a napot még nem sikerült tisztázni, mert a dátum lemaradt az interjú tetejéről. Az újságíró azt firtatta a pályakezdő politikusnál, vajon Székesfehérvárott született-é, mire Orbán ezt válaszolta: „Nem. Alcsútdobozon. Aztán Felcsútra kerültem, ott nőttem fel.” Azóta a fogadott falut tekinti szűkebb pátriájának, és elhalmozza minden földi jóval.

Alighanem ez tévesztette meg Rajcsányi Gellértet, aki tegnap A Felcsút-szindrómáról című jegyzetében így tűnődött: „Amikor a miniszterelnök (majd ellenzéki politikus) újra felfedezte szülőfaluját.” Ha a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettese politikával foglalkozó újságíróként nem nézett utána a korszak névadójának, akkor ez bizony azt jelenti, hogy a munkatársak kéziratában sem javítja ki, ha Felcsútot vélik Orbán Viktor szülőfalujának. Szerencsére más szerkesztőségekben mintha kezdene elenyészni a hamis toposz. A múlt hét végén kiesett az NB I-ből a felcsúti focicsapat, és a 800 milliós kisvasutat átadta szokatlan rendeltetésének a miniszterelnök. A mai újságok beszámoltak a fejleményekről, és például a Népszabadság beérte ezzel a megállapítással: „Az ő faluja.” A Népszava munkatársa, Veress Jenő pedig „Orbán kedvenc falujából” tudósított. Stimmel.