Az Index tegnap ezt a címet adta talán legfontosabb cikkének: „Új fejezet kezdődik a magyar nyilvánosságban”. Beértem volna visszafogottabb címmel is, például ezzel: Eldőlt egy régi vita. Az olvasók kedvéért hadd foglaljam össze a tegnapi eszmefuttatást.

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Index kiadóhivatala kimerítette az itthoni jogorvoslat lehetőségeit. Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig Strasbourgban úgy ítélkezett, hogy bíróságaink megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot. Indokolatlanul tették felelőssé az online szerkesztőségeket a cikkeket övező, kéretlen hozzászólásokért. A hazai bíróságok tehát érvényesítették az objektív felelősség elvét, amelynek előzményei azonban nem 2010-ig nyúlnak vissza, mint a tegnapi cikk szerzője feltételezi, és nem is korlátozódnak a digitális sajtóra.  

A kétezres évek elején öt Fidesz-politikus kidolgozott egy törvénymódosítást, amelyet egyikükről, a pályakezdő miskolci jogászról mi, újságírók elneveztünk Lex Répássynak. Szerintük a kedvezőtlen értékítélet még nem alap a vélemény helyreigazítására, ahhoz a keményen (durván, gorombán) megfogalmazott álláspontnak sértenie kell az érintett fél személyiségi jogát. Ha viszont a bíróság megítéli a jogsértést, akkor nem egyszerűen kártérítés jár a felperesnek, hanem a büntetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy belegebedjen az a fránya alperes.

A végső döntést a két Mária, Schmidt és Vásárhelyi összecsapása váltotta ki. A papíralapú sajtó akkor még liberális szerkesztősége, a Magyar Hírlap ugyanis tudósítást közölt az első Orbán-kormány holdudvarába sorolható történész előadásáról, amiről idézőjelek között adta közre a nem kormánypárti szociológus véleményét. Több bírósági forduló után ekkor ismerkedtünk meg az objektív felelősség fogalmával. Alapos és tanulságos vita kerekedett a fejleményekről, amelyek közé még nem tartoztak a gyerekcipőben járó digitális sajtó szempontjai, például a kommentelés megítélése.   

Azt vettem észre, hogy a jogban az a szép, amidőn ütköznek az alapjogok, és a bíróság azt mérlegeli, vajon melyik fontosabb az adott ügyben. Márpedig Répássy Róbert szerint „Mi az alkotmányos szabadságjogok közül előbbre valónak tekintjük az emberi méltóság védelmét, mint a véleménynyilvánítás szabadságát.” A Fidesz azóta is tartja magát ehhez. A jogászaitól hemzsegő Alkotmánybíróság döntését éppen most semmisítette meg a strasbourgi bíróság.