Médianapló

Médianapló - Az ismétlés atyja

2016. január 22. 10:50 - Zöldi László

Kálmán Olga egyik beszélgetőpartnere szegről-végről a kollégám. Mielőtt Kovács Zoltán állami szolgálatra adta volna a fejét, történelmet tanított a debreceni egyetemen, kutatási témája a nyilvánosság története volt. Később Kósa Lajos polgármester környezetében lett kommunikációs tanácsnok, szűkebb pátriájában ő dolgozta ki és honosította meg az úgynevezett médiaholdig-rendszert, amelynek szemlélete 2010 óta hatja át az országló Fidesz médiapolitikáját is. Nem csoda, ha a kormányzati kommunikációban kötött ki.

Az Orbán-kormány szóvivőjeként tegnap este azzal kezdte, hogy nem lepődik meg a műsorvezető kérdésén, mert lélekben már felkészült rá, mindazonáltal más nézőpontból közelítené meg a témát. De ha egy szakmabeli képes végiggondolni, hogy mit kérdezhet tőle az interjút készítő újságíró, vajon nem az volna a nézőket boldogító megoldás, hogy kidolgozza a válaszlehetőségeket? Ő azonban nem föltétlenül azért ment a stúdióba, hogy a műsorvezető kérdéseire érdemben válaszoljon. A mintegy tizenöt perces beszélgetés első felében tízszer csúszott ki a száján, hogy „még egyszer”, és a nyilvánosságot képviselő újságíró ismételt kérdésére megismételte azt, amit korábban mondott.

Becsületére válik, hogy rájött: ez így unalmas lesz a képernyő előtt ülők számára, és amikor tizenegyedszer is belekezdett a két bűvös szóba, csupán odáig jutott, hogy „még egy”, majd elharapta a folytatást. Bár akadt még pillanat, amidőn az előre kigondolt válasz ötlött fel, de már igyekezett árnyaltabban fogalmazni: „Akkor megismétlem a mondatomat.” A beszélgetés végén még egyszer visszaesett ugyan a régi, kétszavas hibába, a bővített mondattal együtt így fogalmazott meg tizenháromszor valamit, ami unalmas, visszatetsző, ellentétes a józan ésszel, a nyilvánosság írott és íratlan szabályaival.

Kirajzolódott előttem a médiaholding-szemlélet sebezhető pontja. A helyi és országos hatalom hiába állít föl sorrendet a tájékoztatásra váró szerkesztőségek között, ha akad egy makacs, engedetlen, ellenszegülő újságíró a sor végéről, akinek az a rögeszméje, hogy a gondjaira bízott műsort ő vezeti, és ha a kérdésére nem kapja meg a választ, akár tucatszor is fölteszi. Ez aligha lepte meg a nyilvánosságban eligazodó szakembert, aki mégis a beidegződés sánca mögé húzódott. Talán azért, mert a baráti médiumokban két lábon járó mikrofonállványokhoz szokott. Olyan újságírókhoz, akik beérik a begyakorolt, bemagolt, betanult, bevágott, bevésett válasszal, és nem kérdeznek vissza.          

komment
süti beállítások módosítása