A kormánypártok mintha összehangolt támadást intéztek volna a helyi nyilvánosság ellen. A legutóbbi napokban példákkal érzékeltettem, hogy kereszténydemokrata vagy fideszes polgármesterek perelték be Tatán és Siófokon, sőt az ügyészség révén rabosították is közösségi oldalon megjelent bejegyzés szerzőjét, a vélemény kommentelőjét, mi több: a megosztóit is. A Vagy.hu című debreceni portál pedig arról számol be, hogy Kósa Lajos, a város volt polgármestere ötmillió forintnyi sérelmi díjra pereli a szerkesztőséget. A jelek arra utalnak, hogy az amatőr véleményformálók után célkeresztbe kerültek a profik is.

A történet a 2002-es országgyűlési választás kampányáig nyúlik vissza. A Blikk megírta, hogy a debreceni polgármester állítólag élvezetre buzdító hölgyeknél kereste a kielégülés forrását. A bulvárcikket lehetett a politikai ellenfelek ármányának is tulajdonítani, mindazonáltal néhány hónappal ezelőtt lefényképezték a politikust és egy hölgyet a Duna partján. Ettől elszabadult a bulvár-újságírók képzelete. A debreceni portál fölvette a fonalat, és sok kérdőjellel, hogy minél kevésbé lehessen peresíteni, meg némi csipkelődéssel, hogy borsot törjön a volt polgármester orra alá, olvasnivalóval kecsegtette a helyi közönséget.

A szerkesztőséget képviselő jogász - aki azonos a siófoki esetben rabosított bejegyzés-megosztók védőügyvédjével - most is azt a gondolatot állította a védelem középpontjába, hogy „A köz számára értéket mutató politikusok ezen értékek mentén történő kritizálhatósága növekszik.” A kacifántos megfogalmazás utalás az Alkotmánybíróság 1993-as állásfoglalására, miszerint a közszereplő többet köteles elviselni, mintha magánember volna. A magabiztos ügyvéd helyében komolyabban venném, hogy a második Orbán-kormány tető alá hozott egy törvényt, melynek értelmében az Alkotmánybíróság Alaptörvény előtti állásfoglalásai immár nem számítanak.

Kérdés persze, hogy a kormányzattól talán még független hatalmi ág, az igazságszolgáltatás intézményei figyelembe veszik-e a jogszabályt. Ez dől majd el, ha két bíróság is tárgyalja a helyi nyilvánosság elleni támadásokat. S ha az egyik másként dönt, mint a másik, a föllebbezések után, néhány múlva a Kúria is hoz majd egy jogegységi határozatot. Addig mi, amatőr és hivatásos véleményformálók cidrizhetünk..