Ma egy esztendeje javában tűnődtünk a „tegnap esti” tüntetésen. A tervezett netadó ellen tiltakozók 48 órát adtak a kormánynak, hogy vonja vissza az ötletét, és készültek a második menetre. Az 1,7 milliós Budapesten lezajlott tüntetések 75-80 ezres összlétszáma aránylik tehát a húsz vidéki városban összegyűltekéhez. A 170 ezres Szegeden például ezren mentek ki az elsőre és ezerötszázan a másodikra.

Úgy kezdődött az egész, hogy a nemzetgazdasági miniszter meghívott néhány szakújságírót. A 2015-ös költségvetés apró betűs részében az egyik vendég fölfedezte a távközlési adó kiterjesztését. Amikor rákérdezett, kiderült, hogy a kormány meg akarja adóztatni a világháló használatát. Az ötletet nem díjazták a nyilvánosság képviselői, és majd’ minden internetező felhorkant. Néhányan alapítottak egy Facebook-csoportot, a többit már tudjuk, vagy ha nem, a lényege kiderül az első bekezdésből.

Már nem annyira nyilvánvaló, hogy a tömegméretű érintettség ellenére miért nem teljesedtek ki a netadó elleni tüntetések. Például azért, mert az ellenzéki pártok nem ismerték föl a bennük rejlő lehetőséget. Pontosabban szólva fölismerték talán, de épp azokban a napokban robbant ki a másik botrány: hat magyar köztisztviselőt kitiltottak az Egyesült Államokból. El kellett dönteniük, melyik eseménynek kölcsönözzenek nyomatékot. Az amerikait választották, mert a netes tiltakozók amúgy is megkérték őket, hogy maradjanak távol a tüntetésektől. De volt még egy ok: a fővárosi szervezők nem ismerték föl a tiltakozások országos jellegét.

Bár a második nagygyűlésen ama bejelentés kapta a legnagyobb tapsot, hogy tucatnyi városban szintén tüntetnek, ebből azonban arra a következtetésre jutottak, hogy „A vidék bevonása nehézkes.” Ez azért meglepő, mert ellentétes a netes szemlélettel. A világháló lényege ugyanis, hogy az egyes pontok a központ megkerülésével kapcsolódnak egymáshoz. Ráadásul a vidéki szervezők sem erőltették a kapcsolatteremtést, nehogy a „pestiek” rájuk telepedjenek. Köztünk szólva több évtizedes okuk adódott az óvatosságra.

A fővárosi tüntetők távolságot tartottak az ellenzéki pártoktól, az ellenzéki pártok más kitörési pontot választva távolságot tartottak a netadó elleni indulatoktól, a vidéki tüntetők pedig távolságot tartottak a pestiektől. Az eredmény közismert: az Orbán-kormány megcsúszott ugyan a digitális narancshéjon, de némi ingadozás után visszanyerte az egyensúlyát.