Kedves tanítványom, Dolhai József megkínált egy ellentmondással. Azt írja, hogy annak idején az öregek számítástechnikai tudatlanságáról beszéltem: száz nyugdíjasból csak négyen használták a világhálót. Küldte az új adatokat is. Az Európai Unióban a 65 és 74 közti korosztályból nálunk lett legmagasabb az internetet használó nyugdíjasok aránya. (Az Unió átlaga 23 százalék, a miénk 28.) Sőt, a magyar nyugdíjasok közül minden második (51 százalék) fönt van a közösségi hálón, leginkább a Facebook-on. Hát akkor hogy is van ez, Tanár úr?

Hajdani mondandóm rögzült egy azóta kétdiplomás tanítvány tudatában, megtisztelő. De nézzük a tényeket! 2009-ben fejtette ki Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára, hogy a hatvan fölöttiek 3.9 százaléka használja a számítógépet. Száz közül kilencvenhatan tehát nem használták. Esélyt sem kaptak arra, hogy beépüljenek az információs társadalomba. Jelentkeztek volna ugyan különböző tanfolyamokra, ám a szervezésre vállalkozó civil egyesületeknek nem jutott elég pályázati pénz. Az adóssággal és gazdasági válsággal küszködő államnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy elképzelése legyen a korosak számítástechnikai képzéséről.

Hat év sok idő, gyökeresen megváltozhatott a helyzet. Az állam felismerhette a számítástechnikában rejlő lehetőségeket; anyagilag is támogathatja ama cégeket és művelődési házakat, amelyek tanfolyamokat szerveznek az idősek számára. Nyugatra távozott ugyanis vagy félmillió fiatalunk (gyerekünk, unokánk), és ha tartani akarjuk velük a kapcsolatot, a számítógépre és a szkájpra fanyalodunk. Az uniós átlagból kimagasló fejlemény azt is jelentheti persze, hogy nálunk a legmagasabb a magányos öregek aránya, akik immár hozzátartozók híján a közösségi oldalon keresnek maguknak társaságot.

De pontosítanék is. Annak idején nem arról beszéltem, hogy 3,9 százalék az internetező öregek aránya, hanem hogy a hatvan fölöttiek majd’ négy százaléka használja a számítógépet. Nem biztos, hogy egyúttal szörföltek is a világhálón. Ráadásul a hatvan fölötti nem azonos a 65 és 74 közti korosztállyal, ezért a két adatsor nehezen hasonlítható össze. Az a bizonyos 51 százalék pedig nem azt jelenti, hogy minden második nyugdíjas jelen van a közösségi oldalon, hanem csak azt, hogy az internetező nyugdíjasok közül minden második használja a Facebook-ot. Így is örvendetes azonban a fejlődés(ünk), köszönet az ellentmondás feltárásáért Dolhai Józsefnek.