A Népszabadság mai számában figyelemre méltó cikk látott napvilágot. A népszavazást civil szervezetek kezdeményezték, hogy a nők után a férfiak is nyugdíjba mehessenek, ha ledolgoztak negyven évet. Már százezer aláírásnál tartanak, és ha ugyanennyit szednek még össze, talán fogást is találhatnak a kormányon. E cikkhez keretes anyag illeszkedett.

A Magyar Távirati Iroda tudósított arról, hogy tegnap konferenciát rendezett Budapesten az Együtt. Nemcsak a szakpolitikusa fejtette ki az álláspontját, hanem az MSZP és a Jobbik képviselője is, sőt a Fidesz se maradt távol, mert fölismerte, hogy aligha árt neki, ha közelről látja az ellenzék szárnypróbálgatását. Az ellenzéki megnyilvánulásokra mindig nyitott Népszabadság fontosnak tartotta, hogy hírt adjon a tanácskozásról, de annyira mégsem, hogy saját munkatársa tudósítson róla. Mellesleg tegnap, egy reggeli tévéműsorban Pápa Levente Együtt-politikus beharangozta az összejövetelt, mozgolódik tehát az ellenzék. Keresi a témát, amelyből népszavazás bontakozhat ki, és megrendítheti a kormányzatot.

Lám, az Együtt idén már a harmadik konferenciát szervezte meg. A tegnapit megelőzte a rendszerváltásról, majd a közmunkáról szóló, a következőt a nők munkaerő-piaci helyzetéről tervezi. Az MSZP pedig néhány héttel ezelőtt az oktatásról rendezett tanácskozást, bár szűkebbre szabta a megszólalók körét, a Jobbik például kimaradt belőle. Az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjai sokféleképpen képzelik el a szövetséges-keresést, egyelőre azonban nem sikerült átlépniük a nyilvánosság ingerküszöbét. Áttekintéseik legföljebb keretes anyagként tarkítják a cikkeket, vagy néhány perces beharangozót érnek egy-egy reggeli műsorban. Immár hatodik éve keresik a fogást a hatalmon lévőkön. Amikkel 2014-ben többségre szerettek volna szert tenni, nem váltak be, ezért most olyan témákat feszegetnek, amelyek érzékenyebben érintik a választópolgárokat.

Méltányolnám is a szárnypróbálgatásaikat, ha nem gondolkoztatna el, hogy a Jobbik nélkül vagy a Jobbik álláspontját is meghallgatva úgy kerülik szűkebb érdeklődési körömet, a médiapolitikát, mint ateisták a szenteltvizet. Holott érdekelne, hogyan képzelik el a nyilvánosságot, ha egyszer majd gyakorolni akarják a hatalmat. Amennyiben a médiáról vallott szándékaikat nyilvánosan szembesítenék egymással, talán még a nyilvánosság ingerküszöbét is átlépnék.