Gyakran támadott posztolóként nem akarok álszent lenni, de sajnálnám, ha megszűnne a kommentkultúra. 2002 óta művelem e napi rovatot a világhálón, afféle posztgraduális újságíró szemináriumot tartanék ama hallgatók számára, akiket hét felsőoktatási intézményben tanítottam. A média napi eseményeiből emelek ki továbbgondolásra ingerlő mozzanatokat, amelyekről harminc sorban lehet tűnődni. Márpedig közel ötezer bejegyzés aligha fogalmazható meg hibátlanul.
Talán meglepő, de szívesen fogadom a pontosításokat. Azért teszem félre a hiúságot, mert az újságírás olyan szakma, amelyben minden tévedésünket nyilvánosan követjük el. Ha vallásos volnék, hálát adnék a Teremtőnek, hogy oly korban élünk, amelyben folyamatosan (online) frissíthetjük, formálhatjuk, pontosíthatjuk a mondandónkat. A megjelenés után kivárok fél órát, közben átnézem a kommenteket, és ha találok bennük megszívlelendőt, az átírás után küldöm a végleges változatot egyik tanítványom portáljára. Ehhez képest másodlagos jelentőségű, ha a névtelen hozzászólók azzal fejezik be, hogy „te féreg”. Csakhogy a felkészült kommentelők nem is ezzel fejezik be, inkább némi csipkelődést engednek meg maguknak, ami igazán elviselhető, ha e sorok írója is ironikus hajlamú.
Idáig rendben is volna, ha a legtöbb hozzászóló nem tekintené a világhálót digitális kocsmának. Alpári megjegyzéseik annyira elszaporodtak, hogy már-már alapjaiban veszélyeztetik a kommentkultúrát. Néhány napja például oly sok kárörvendő hozzászólás látott napvilágot a hűtőkocsiban megfulladt 71 szír menekültről, hogy a Mandiner le is állította a kommentelést. Maguk a hozzászólók szintén érzik, hogy ez így nem mehet tovább, mert egyre több eszmefuttatás jelenik meg arról, hogy a digitális kocsmázók lehetetlenné teszik az értelmes vitát.
Elég jól ismerem a német nyelvterület sajtóját, és miután az ottani befektetők jelen vannak a magyarországi sajtóban, az a benyomásom, csak idő kérdése, mikor döntenek úgy, hogy itt is megszüntetik a névtelen kommentelést. Azt vettem észre, hogy a legolvasottabb portálok áttelepítik a cikkeiket értelmező, kiegészítő, pontosító, netán elmarasztaló hozzászólásokat valamelyik közösségi oldalra, leginkább a Facebook-ra. Erre már nálunk is van példa, és a teljes névvel megjelenő, vagyis visszakereshető kommentelők mintha önmagukat moderálnák. És csodák csodája, a „féregtelenített” hozzászólások nem csökkentik a kommentek értelmét és értékét.