Nyakra-főre kapom az elmarasztaló megjegyzéseket. Baloldali értékrendszerű olvasók fejtegetik, hogy fölösleges foglalkozni Tóth „Berci”-vel, ha az MSZP amúgy sem hirdetett miniszterelnök-jelölti kasztingot. Elismerem, hogy nem hirdetett, ettől azonban még van eredménye.

Talán a szocialista párt kezdeményezte, talán valamelyik rosszakarója tulajdonítja neki, mindazonáltal tény, hogy az érdeklődés középpontjába csöppent egy ismeretlen politikus. A pécsi Tóth Bertalan lefogyva, kecskeszakáll nélkül, fiatalosabb hajviselettel jelent meg az országos nyilvánosság előtt, és tucatnyi interjút adott. Két mozzanat rajzolódott ki belőlük. Cáfolta, hogy a pártja országos funkcióra választotta volna ki. Azt is cáfolta, hogy Puch László baranyai illetőségű volt párt-pénztárnok állná az újrafazonírozás költségeit. De mi a csudát akarhat, ha nem áll mögötte senki, és saját bevallása szerint az óvónőként dolgozó felesége ad neki sztájliszt-tanácsokat?

Megjelent vagy elhangzott interjúiban egyetlen mondat sem akadt, amelyet fölvennék a szállóige-gyűjteményembe. Ebből arra lehet következtetni, hogy a körülötte (nem) lévő stábtagoknak semmi sem jutott az eszükbe. Ha ugyanis eszükbe jutott volna, kihegyezik a mondandóját. Ő azonban úgy nyilatkozza tele a nyilvánosságot, hogy véletlenül se mondjon valamit. Ezt olvastam a legutóbbi interjújában: „Az MSZP-nek nyitottnak, együttműködőnek és kezdeményezőnek kell lennie.” Ha egy politikai szervezetnek az ellenzékiség hatodik évében ennyire telik az elképzeléseiből, akkor csakugyan baj van vele. Ezt is olvastam: „Hálózatot kell építeni mindenütt az országban.” Dettó, bár ebből kiindulva Tóth Bertalan akár meg is magyarázhatná az ismeretlenségből való kiemelkedést.

Például úgy, hogy a pártelnök Tóbiás József az MSZP újraszervezésével foglalkozik, és nem akarja olyasmivel tölteni az idejét, ami 2015-ben még nem időszerű. A választmányi elnök, Botka László pedig stratégiai ügyekkel foglalkozik, és szegedi polgármesterként a dél felől érkező menekültek is lekötik a figyelmét. De mert 2018-ra mégiscsak készülné kéne, az elnökség megbízta azzal, hogy vegye kézbe a még nem sürgős, de már az országgyűlési választással kapcsolatos teendőket. Ez nem föltétlenül miniszterelnök-jelöltség, bár lehetőség arra, hogy végiggondolt, ráadásul közfogyasztásra alkalmas mondatokkal kecsegtesse azokat a fránya újságírókat. Ha már valamilyen rejtélyes okból megrohanták interjúkészítés céljából.