Mérföldkőt pillanthattunk meg 2014. március 28-án a Népszabadságban. Ungár Tamás, a napilap dél-dunántúli tudósítója kifejtette, hogy „Száz emberből kilencvenkilencnek fogalma sincs arról, milyen történet szülte a ’messze van, mint Makó Jeruzsálemtől’ közmondást, ezért helyette javasoljuk használni azt, hogy ’messze van, mint Simon Bissau-Guineától’.”

Simon Gábor szocialista politikusra utalt, akit épp akkoriban tartóztattak le, néhány nappal az országgyűlési választás előtt, mert kétszáz valahány millió forintot találtak egy külföldi számláján, és állítólag az afrikai ország útlevelével ment intézkedni egy magyar bankba. Ügye azóta is húzódik, mint a rétestészta. A hasonlatot azonban nem részletezném, mert félő, hogy úgy járnék, mint akik a makósat nyakra-főre emlegetik a nyilvánosság előtt. Mindazonáltal nem is olyan rossz a helyzet, mint ahogy Ungár kolléga feltételezte. Ha a mi szakmánkból, az újságírásból kettőnknek van fogalma a közmondás jelentéséről, már csupán kilencvennyolcan hajlamosak összetéveszteni Makó városát Makó vitézzel.

A közmondás eredete arra vezethető vissza, hogy a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföld visszafoglalására. Csakhogy III. Béla magyar király ágynak esett, ezért megeskette a kisebbik fiát, András herceget, hogy ha trónra kerül, helyette is viseljen hadat a „hitetlen” muzulmánok ellen. II. András (Endre) csupán két évtizeddel később, 1217-ben indult harcba. Egyik vitéze, Makó a Velencében bérelt hajón iszogatott, és miközben hullámzott alatta az Adriai tenger, be is rúgott. Arra ébredt, hogy a parton város suhan el, és a templomok tornyán kereszt díszeleg. Bódultságában azt hitte, hogy megérkezett Jeruzsálembe, holott csupán a dalmáciai Spalato (a mai Split) tornyait látta.

Mindezt azért idéztem a többnyire rosszul idézett közmondás múltjából, mert 2015. augusztus 12-én újabb mérföldkőt pillanthattunk meg a Napi Gazdaság című napilap hasábjain. Fricz Tamás politológus megjegyezte: „Talán még szegény Makó vitéz is közelebb jutott Jeruzsálemhez, mint Gyurcsány a baloldal szellemiségéhez.” A mondat tartalmát most nem értelmezném, örömmel tölt el ugyanis, hogy egy másik hivatásrendben, a hazai társadalomtudományban akadt valaki, akinek van fogalma arról, hogy nem Makó város viszonylik Jeruzsálemhez, hanem egy részeges katona. A fejlemény növeli derűlátásomat, elvégre két hivatásrendből már hárman néztünk utána egy leginkább rosszul használt közmondásnak.