Ha nem kedvelném az anekdotát, akkor is élnék vele. Benedek Marcell meghatározása szerint „a hitelesség igényével fellépő, rövid, jellemző és humoros történet” illik e harmincsoros rovatba.

A minap Rapai Ágnes költő föltett egy helyreigazítási kérelmet a Facebook üzenőfalára. 1960. június 11-én írta Örkény István, aki néhány helyen pontosított egy cikket, amely Sztálinváros-Dunaújváros tizedik születésnapján jelent meg a Magyar Nemzetben. A teljes szöveget nem idézem, csupán az egyik passzusát: „Az illető nem nyavalyát mondott, hanem lófaszt. Pontosan ezt mondta: ’Lófasz lesz itt, nem acél.’” Az író arra utalt, hogy a cikk szerzője. Tamás István finomkodva fogalmazta meg a csattanót. Van tehát egy sztálinvárosi történetünk, amelyet Örkény István egyperces novellában örökített meg. Ugyanerről van egy másik változatunk is, amely azonban a csúnya szó nélkül látott napvilágot. És ismerek egy harmadik változatot is, amelyet a kommunikáció szakos diákoknak így szoktam elmesélni, midőn bemutatom a Rákosi-rendszer sikerpropagandáját.

Írócsoport látogatott a Sztálin Vasműbe, tagjait az épülő gyáróriás párttitkára kalauzolta. Eljutottak egy félig kész üzemcsarnokba is, ahol a párttitkár belekezdett ugyan a mondókájába, de zavarba jött egy pillanatra, mert a vendégek közt ismerős arcot fedezett föl. Ám gyorsán úrrá lett a helyzeten, és ezzel fejezte be: „Itt hamarosan acél fog folyni.” A látogatás végén pedig odament Örkényhez, és halkan megkérdezte tőle, vajon mindig ez volt-e a neve. Az író bevallotta, hogy őt bizony eredetileg Österreichernek hívták. Mire nyakába borult a párttitkár, aki a papájánál volt patikussegéd Pesten, a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán álló gyógyszertárban. Majd átkarolta a vendég vállát, és a fülébe súgta: „Lófasz fog itt folyni, Österreicher úr, nem acél.”

Mielőtt a számítógéphez ültem volna, fölhívtam Miskolczi Miklóst, Sztálinváros-Dunaújváros krónikását. Kiderült, hogy másként ismeri a történetet, és ezt meg is írta egyik könyvében. Van tehát egy negyedik változatunk is, amelyet nem részleteznék. Ha a szerzőnek kedve szottyan hozzá, eme bejegyzéshez fűzi majd az értelmezését. De ha legközelebb előadást tartok a Rákosi-korszak sikerpropagandájáról, azt is elmondom a diákoknak, hogy az anekdotához sokan hozzáteszik vagy elveszik a magukét. Lám, az Örkény István megélte történetnek is három további változatát ismerjük.