Tegnap este meghallgattam Lázár Jánost. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az Echo TV Mélymagyar című műsorában szólalt meg. Vendéglátója, Bayer Zsolt azt a módszert alkalmazta, hogy nem kérdezett, hanem állított. S ha részletezte az álláspontját, arra kérte az interjúalanyt, hogy értelmezze azt, amit ő mondott. Meg is lepett, hogy egyszer csak rövid mondatra ragadtatta magát: „Körül vagyunk véve saját magunkkal.”

Ez bizony toposz. A görög kifejezés azt jelenti, hogy közismert kép, hasonlat, fordulat, amely esetünkben Trianonra utal. Arra, hogy 1920. június 4-én megszűnt a történelmi Magyarország. Elvesztette területének kétharmadát, és minden harmadik magyar a határokon túlra került. Azóta értelmezik e jelenséget politikusok, publicisták és történészek, az utolsó negyedszázad legjellemzőbb fordulatait össze is gyűjtöttem. A Horn-kormány idején például két párt vetélkedett az ellenzéken belüli hatalomért. Vezetőik úgy vélték, hogy amelyikük szemléletesebben jeleníti meg Csonka-Magyarországot, a köztudat befolyásolásában előnyre tehet szert a másikkal szemben.

A fideszes Orbán Viktor ezt mondta: „Geopolitikai sajátosság, hogy Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül.” (Délmagyarország, 1996. április 30.) Torgyán József rálicitált: „Köztudomású sokat támadott definícióm: Magyarország a földkerekség egyetlen olyan országa, amelyet önmaga határai vesznek körül.” (Új Magyarország, 1996. augusztus 5.) S bár a kisgazda politikus országjáró nagygyűléseken korábban is hangoztatta kedvenc toposzát, az elsőség firtatásának azért nincs értelme, mert az alapmondat a színész Eperjes Károlytól származik: „A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül.” (Kisalföld, 1996. január 6.)

A határ másik oldaláról, Marosvásárhelyről az író Sütő András író is vállalkozott az értelmezésre: „Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely körös-körül hajdani önmagával lenne határos.” (Magyar Nemzet, 1997. december 20.) S hogy még teljesebb legyen a kép, az építész Csete György így fogalmazott: „Saját magunkkal vagyunk körülvéve.” (Magyar Rádió, 2004. december 26.) Mindegyiküket megelőzte azonban a történész Szakály Ferenc, aki a Tolnai Népújság tanúsága szerint 1993. szeptember 4-én ezt találta mondani: „Trianonban hazánkat szabályszerűen körülmetélték.” Az értelmezők közül ő fejezte ki magát a legszemléletesebben.