Az Index tudományos rovatában érdekes cikk jelent meg tegnap. Hanula Zsolt nagyon figyelmesen nézett rá a számítógép billentyűzetére, és izgalmas összefüggések jutottak az eszébe. Abból indult ki, hogy aki meg akarja érteni a számítógép klaviatúráját, annak vissza kell hátrálnia az írógép korába. Az elemzés középpontjába a legfelső betűsort helyezte, melyből most én is lepötyögöm az első öt írásjegyet, íme: QWERT. Hiányzik belőle a hatodik, az Y, amely eredetileg a végén volt. Vajon miért csúszott le az utolsó betűsorba? Erre a cikkíró sem válaszol, de hátha akad valaki az olvasók között, aki segít nekünk.

Az 1867-es írógépek billentyűzete még ábécé sorrendben tartalmazta a betűket, kiderült azonban, hogy alkalmasabbnak ígérkezik az angolban leggyakrabban használt írásjegyekkel operáló alapsor. Ez lett a QWERTY. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a rossznyelvek szerint azért került e sorba az R, mert így érhető el ujjbeggyel az összes betű, és az áruházi eladó elkápráztathatja a vevőt, amint villámgyorsan lepötyögteti a Type Writer-t, az írógép márkanevét. Mindezt Paul A. David adja közre A QWERTY története című tanulmányában. A kaliforniai Stanford Egyetem professzora révén egészítem ki Hanula Zsolt figyelemre méltó mondandóját.

A magyar szerző foglalkozik ugyan az 1932-ben szabadalmaztatott Dvorak-billentyűzettel, azt is megírja, hogy a még gyakrabban előforduló betűket egy sorba állító találmány nem vált közkinccsé, de a mellőzés okára nem tér ki. David professzor viszont kifejti, hogy a második világháborúban jöttek rá az amerikai haditengerészetnél: a kelleténél lassabban áramlanak az információk. Ekkor képeztek ki több száz híradóst a hatékonyabb Dvorak-billentyűzet használatára. Csakhogy a háború végeztével szélnek eresztették a katonai gépírókat, márpedig néhány száz obsitos kedvéért - és a kétszer gyorsabb klaviatúráért - a civil cégek nem szabadultak meg a hagyományos írógépek millióitól és a gépíró-kisasszonyok tízezreitől.

Dvorak nem érhette meg, hogy az Apple olyan számítógépet fejlesztett ki, melynek billentyűzete még az elavult QWERTY alapsort tartalmazta ugyan, gombnyomásra azonban át lehetett állítani az övére. Igazán kár, hogy az áttörés ezúttal sem sikerült, mert a kompjúter előtt ülők nem szívesen változtattak a gépelési szokásukon. A forradalmi billentyűzet térhódítása mindmáig várat magára.