Médianapló

Médianapló - Független vagy pártatlan?

2015. április 06. 11:20 - Zöldi László

Ezt kérdezte Menyus, középiskolai osztálytársam. Mérnök, konstruktőr volt, amíg nyugalomba nem vonult. Budapesttől 86 kilométernyire lakik, gimnáziumunk székvárosában. Telefonon gyakran beszélgetünk, mert figyelemmel kíséri a Médianaplót, és van véleménye a bejegyzésekről. Épp ezért firtatta a minap, vajon miként is viszonyulok a címben található fogalmakhoz. Hm. A függetlenségre könnyebb válaszolni, mint a pártatlanságra.

A lehető legnyilvánosabb mesterséget űzöm, ráadásul a vélemény-műfajokat művelem. Szakmai igénytelenség volna, ha a világnézetem nem rajzolódna ki az írásaimból. Igen ám, csakhogy az újságírás publicisztikai vonulatának van kockázata is. A nyilvánosság előtt gondolkodunk, és ha olykor tévútra lyukadunk ki, akkor a tévedéseinket is nyilvánosan követjük el. Álláspontunk a digitális korszakban visszakereshető, számon kérhető rajtunk. A bírálókat mégis óva inteném attól, hogy a véleményünket azonosítsák azzal a tömörüléssel, amely a miénkhez hasonló értékrendszer jegyében politizál. A 2002. január elseje óta vezetett Médianapló például olyan értelmiségi szellemi mellékterméke, aki a legutóbbi száz esztendő médiapolitikáját tanítja. Kínos volna, ha szemléletem a csaknem ötezer bejegyzésből nem bontakozna ki.

Kiderül belőlük, hogy az MSZP médiapolitikájáról lesújtó a véleményem. Márpedig ha arra a következtetésre jutottam, hogy a szocialista politikusok félreismerik a média természetét, félrekezelik a nyilvánosságot, és alábecsülik az újságírók szerepét, akkor képtelen volnék a hatalmi (taktikai) szempontjaikat képviselni. Ezzel magyarázható, hogy sosem kértek föl kuratóriumi munkára. Helyzetfelismerésük jóleső érzéssel tölt el, mert a szellemi függetlenségem bizonyítéka. Mégse állítom, hogy pártatlan vagyok. Öntudatos állampolgárként minden negyedik évben elmentem szavazni, és választottam magamnak pártot. Két évtizedig azt, amelynek a médiapolitikáját rossznak tartom ugyan, értékei mégis a legközelebb állnak hozzám.

De 2010-ben azt vettem észre, hogy szeretném, ha a katasztrofálisan kormányzó MSZP veszítene, a feltörekvő Fidesz viszont nem nyerne. Így lettem, kedves Menyus, pártatlan. Tavaly azonban változott a helyzet. Sikerült végre olyan pártot találnom, amelyben nincsenek politikusok.

3 komment
süti beállítások módosítása