Időrendemben biztos pont a szerdai selejtezés, ekkor szabadulok meg a hétvégi újságoktól. Kiírtam már belőlük a legjobb/legrosszabb mondatokat, viszem le őket a ház oldalához tapadó fémpolcra - némi késéssel is szívesen olvassák a nyugdíjas lakótársak. A Vasárnapi Híreket a házmester tartja becsben. Keresztrejtvényt fejt, és a VH-ban mindig van néhány, legutóbb például öt volt.

Számomra még egy értéke lett a lapnak. Heti válogatásokat állítok össze a médiában elhangzott, megjelent mondatokból, és vasárnaponként a róla elnevezett Hírek segített ki. Szégyenben maradtam volna a megrendelő szerkesztőség előtt, ha nem jut figyelemre méltó mondat a hét utolsó napjára is, csakhogy vasárnap kevés újság jelent meg. Ráadásul a digitális sajtó is ellustult. Talán arra van még pénzük a portáloknak, hogy az ügyeletes munkatárs összegereblyézze a szombati meg a vasárnap délelőtti híreket, de azt már nem fizetik meg, hogy a legérdekesebbekből glosszát, publicisztikát is írjon. Maradt végső menedéknek a VH, mindig akadt benne kiemelésre érdemes mondat. Hát ennek most vége.

Néhány nap múlva életbe lép a boltok vasárnapi zárva tartásáról megszavazott törvény, és e javaslattal a kereszténydemokrata politikusok keresztet vetettek a vasárnapi újságokra. Lesz ugyan hol árulni őket, de az árusító helyek közül minden második megszűnik, ezért a kiadóhivataloknak már nem lesz gazdaságos megjelentetni a lapokat. A legutóbbi számban be is jelentette a Vasárnapi Hírek, hogy megtartja ugyan a nevét, de a legközelebb már szombaton lát napvilágot. Azt én fűzöm hozzá, hogy épp úgy a pénteki híreket tartalmazza majd, mint a napilapok szombati számai. Ha a szerkesztőség jól „belövi” a megjelenés időpontját, annyi pluszt azért adhat a napilapokhoz képest, hogy közli a péntek esti lapzárták után, de a szombaton reggel történteket is. Igazán kár, hogy engem már nem segíthet a heti összeállítás végén. Belesimul a szombati újságözönbe, mely amúgy is sok mondattal kecsegtet.

Most már „csak” az a kérdés, hogy az új helyzetben megembereli-e magát a digitális sajtó. Lesz-e pénze jó tollú ügyeletesekre, akik fantáziát látnak egy-egy vasárnapi hírben, és hajlamosak idézhető gondolatmenetté fogalmazni? Vajon kap-e az alkalmon, hogy a kormánypárti képviselők jóvoltából még egy szöget verhet a papír alapú sajtó koporsójába?