Éjfélkor meghallgattam a Himnuszt, utána az egyik tanítványom életmód-műsorát, majd egy nyelvészeti adást. A Blog.hu-nak ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a Médianapló egész napos olvasottságát jelezze. Azt is mutatta a grafikonja, hogy nyolckor megugrott az érdeklődés - a tegnapi bejegyzést alighanem közölte az Index. Szörfölés közben, a portál tetején láttam egy égő öngyújtót, a címből pedig kiderült, hogy kigyulladt egy 336 méteres toronyház, de hogy hol, azt már nem olvastam el, Zsuzsi ugyanis 348 méteresben lakik.

Néhány perc múlva azonban villámpostán értesített a fiam, hogy ne ijedjek meg, a hugáék jól vannak, egy szállodában vettek ki szobát. Mellékelte a linket is - aminek éjfél után fél órával még nem tulajdonítottam jelentőséget. Az éjszakai információmorzsákból kirajzolódott, hogy a Marina Torch (Kikötői Fáklya) magyar idő szerint este tizenegykor gyulladt ki, Kolbert András, az Index munkatársa 0 óra 35-kor tette föl a cikket. Egy dubaji twitterező révén számolt be arról, hogy az 50. emeleti lakások égtek ki, és a lángok fölcsaptak a 70.-ig (más forrás szerint a 71.-ig). Zsuzsiék a 73.-on laknak.

Kései gyerek, majd’ negyven voltam, amikor született. Három munkanyelven dolgozik az Emirátusi Légitársaságnál. Nemrégiben elintézte, hogy kedvezményes áron repülhessek ki hozzájuk. Nem akartam zavarni őket, de barátkoztam a gondolattal, hogy egy hétvégére talán mégis kiugrom. Most meg szállodában kuksolnak, épp hogy megúszták. Jobb kéz felől, az egér alatti gumipárnára rányomtattam a fényképet, amelyen vagy negyedszázaddal ezelőtt mesélek neki; akkor még nem tudott olvasni. Most nézek rá, és hangosan korholom, hogy akár földszintes házba is költözhettek volna.

A hajnali négyes hírblokkban még hallottam, hogy a dubaji toronyházat a közszolgálati rádió is bemondta. Aztán elszenderedtem, a zavaros álomból fél nyolckor ébresztett föl a telefon csörgése. Zsuzsi elmesélte, hogy a hatalmas épület másik szárnyában lobbant fel a tűz, az áramszünetben leállt mind a tíz lift, és lépcsőztek a 73.-ról. Egyedül van a szállodai szobában, mert a barátja visszament a kigyulladt házhoz, hogy megtudakolja, lehet-e még benne lakni. És bocs, hogy mindjárt leteszi a telefont, de sietve jöttek el a lakásból, nem hozta magával a töltőt. Még szerencse - fűzte hozzá -, hogy náluk szombaton van pihenőnap, végre alhat egyet az ijedtségre. Ha befejezem ezt a jegyzetet, én is visszafekszem.