Médianapló

Médianapló - Szájalás a köpönyegforgatókról

2015. február 14. 10:13 - Zöldi László

Tegnap este érdekes interjút hallottam az ATV-n. A digitális újságírás egyik legjobbjával, Tóta W. Árpáddal beszélgetett Rónai Egon. A hvg.hu fullánkos tollú munkatársa kitűnő cikket közölt arról, hogy a közszolgálati médiumok tervezett átalakítása kiváltja-e majd a Simicska Lajoshoz kötődő szerkesztőségek eltávolodását a kormányzattól. Az okfejtést figyelemre méltónak találtam, a cím azonban - „Ki viszi át a szerelmet?” - nem illett a tartalomhoz. Vagy nagyon is illett, de a szerző elfelejtette kibontani a pikáns összefüggést.

A műsorvezető fenn is akadt ezen, és a publicista utólag megmagyarázta a kapcsolatot. Amit úgy foglalnék össze, hogy a Simicska-médiabirodalom föllázadt vezetői az Orbán Viktor iránti érzelmeiket valószínűleg az úgynevezett Habony-műveknél kamatoztatják. Miközben hallgattam a magyarázatot, azon tűnődtem, vajon a harmincas politikus-garnitúra egyik közismert tagja, Szigetvári Viktor után a harmincas újságíró-garnitúra egyik tehetséges tagja miért esett bele ugyanabba a csapdába. Kézenfekvőnek véltek egy reflexszerűen idézett verssort, amelyet csupán kellő beleérzéssel volna érdemes használni. Ha nem bántódik meg az általam is nagyra becsült kolléga, elmesélem neki a tömörített hasonlat hiteles történetét.

Nagy László emlékezetes kérdését - „S ki viszi át fogában tartva/ a Szerelmet a túlsó partra?” - pályakezdő szerkesztőként nem igazán értettem. S mert akkoriban az Élet és Irodalomnál dolgoztam, a sarki kocsmában, két sör között megkérdezhettem lapunk főmunkatársától, a Kossuth-díjas költőtől, vajon milyen élményből fakadt a csodálatos gondolat. Laci a tőle telhető tapintattal elmondta, hogy épp a szigligeti Alkotóházban időzött, amidőn egy csinos költőnő megkérte: ugyan csónakázzanak már ki a Balatonra. A keszthelyi öbölben olyasmiről szeretne beszélgetni vele, ami nem tartozik a nyilvánosságra. Így is történt. A költő erőteljes mozdulatokkal evezett a szemközti part irányába, mégsem jutott át, mert a leleményes és szenvedélyes költőnő orálisan elégítette ki.

A költészettel lazább kapcsolatban lévő elnök pártját akarta átvinni a túlsó partra, egyelőre sikertelenül. Most pedig nemzedéktársa, a remek tollú publicista is eltöprenghetne a fogában tartott szerelem eléggé egyértelmű képén. Ha már a szabad szájú Simicska legecizte a miniszterelnököt, akkor a cím kibontása még illett is volna a vulgáris hatáselemektől korántsem idegenkedő újságíró mondandójához.        

 

 

24 komment
süti beállítások módosítása