Meghallgattuk, elolvastuk a köztársasági elnök újévi köszöntőjét, és az értelmezők munkához is láttak. Méltányolták Áder János békülő hajlamát, kiemelték környezetvédelmi szemléletét, de vádolták plágiummal is. Egy gondolata azonban parlagon maradt, holott végighúzódott a nem túl hosszú beszéden.

Államfőnk szerint „2015-ben olyan évet is köszöntünk, amelyben huszonöt esztendős - negyedszázados - lesz a közös álmainkból megszületett szabad, független és demokratikus Magyarország.” Azt, hogy mi született meg a közös álmainkból, egyelőre hagyjuk függőben, mert azzal a bizonyos negyedszázaddal nem stimmel valami. Akárhogy is nézzük, a Harmadik Köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki a budapesti Kossuth-téren, két-háromszázezer fültanú előtt. Ennek huszonötödik évfordulója 2014. október 23-án volt. Néhány hete tisztességgel meg is emlékeztünk róla, bár azt már nem állítanám, hogy leginkább állami keretek között. A jelenlegi állam gerincét ugyanis olyan párt alkotja, amelynek ki nem mondott, de lépten-nyomon érezhető rögeszméje, hogy vele kezdődött minden.

Márpedig 1989. október 23-án nem kezdődhetett, elvégre a Fidesz még parlamenten kívüli pártként alig szólhatott bele az események menetébe. Huszonéves politikusai helyet kaptak ugyan a rendszerváltást előkészítő Ellenzéki Kerekasztalnál, de csupán a macskaasztalnál. 1990. április 8-a, az országgyűlési választás második fordulója után viszont bekerültek a parlamentbe, igaz ugyan, hogy mindössze huszonegy mandátummal, holtversenyben a KDNP-vel. Az öt parlamenti párt közül a negyedikek lettek, mindazonáltal azt már elkönyvelhették, hogy belülről nézhetik, miként vetélkednek a nagyok a hatalomért. Aki figyeli a történelmi félmúltat átértelmező törekvéseiket, elég régen tapasztalhatja, hogy erről a talpalatnyi helyről igyekeznek megalapozni azt a felfogást, amely most egy régi „bútordarab”, Áder János megfogalmazásában nyilvánult meg.

És itt érkeztünk el az idézet árnyékban maradt részéhez. Vajon lehetett-e „szabad, független és demokratikus” Magyarország, miközben idegen katonák állomásoztak a határain belül? Ha már huszonötévezünk, és a hatalmon lévőknek nem tetszik 1989. október 23., akkor választhatnók például 1991. június 16-át is. Ekkor vonult ki az utolsó szovjet csapategység, ekkor lett csakugyan szabad, független és egy kicsit talán demokratikus is Magyarország.