Nem szállnék be a számháborúba, hogy hányan tüntettek a netadó ellen. A médiumok csupán a fővárosi fejleményekről számoltak be, holott a kétszázezres lájkolás nyomán vidéki városokban is tiltakoztak a tervezett sarc ellen. Sokan voltak, a Milla-tüntetés óta a legtöbben (e két rendezvényt civilek szervezték). Közben pedig az ellenzéki pártok erejéből csupán egy-kétezres fellángolásokra tellett. Nemcsak azért kapcsolódnak lagymatagon a tegnapi megmozdulásokhoz, mert mások találták ki. Azért is, mert vaj van a fejükön.

2008-ban a szocialista Hiller István kultuszminiszter pendítette meg az internetadót, ami ellen most akkor is kínos tiltakozni, ha „csak” 2,5-3 milliárd forintot tett volna ki. (A Fidesz-kormány ennek a tízszeresét szedné be.) A DK se nagyon ugrálhat, elvégre a jelenlegi elnöke volt a hajdani beterjesztő párttársa és miniszterelnöke. Az Együttnek volna némi oka a civilek támogatására. Ő legalább meghirdette, hogy nem ismételné meg azokat a hibákat, amelyeket az ellenzéki erők 2002 és 2010 között, kormányzati helyzetben vétettek. De Szigetváriék miért gondolnák komolyan a netadó elleni tiltakozást, ha óvakodnak az internet lényegét a zászlajukra tűzni? Az internet a központ kiiktatásával kapcsolja hálózattá a számítógépeket, ezért századunkban a decentralizáció lett a demokrácia fokmérője.

A széttagolást nehéz elviselni olyan országban, ahol a rendszerváltás óta mindegyik kormány ragaszkodott a centralizáció hagyományához. Az ellentmondás különösen a legutóbbi évtizedben vált kínossá, hiszen az Európai Unió a regionalizmus jegyében igyekszik működni. Az Unió felé a régiók arcával fordultak a magyar kormányok, hogy aztán szétoszthassák a támogatást. De ahhoz, hogy az elmosódott arculat itthon is látszódjék, létre kellett volna hozni a régiókat, s ami velük egyet jelent: önállóságot kellett volna adni nekik. A politikusok közül egyedül Bokros Lajos pedzegette, hogy meg kéne osztani a kincstári bevételeket a kormány és a régiók között, bár ő is vigyázott arra, hogy főpolgármester-jelöltségi kampányában Budapest rovására ne hozza szóba a régiók önállóságát.

Az ellenzéki pártok az internetadó kiváltotta megmozdulások segítségével csíphetnék fülön az Orbán-kormányt. Csakhogy ehhez szembe kéne fordulniuk centralizáló szándékaikkal. Illetve be kellene vallani a szélesebb nyilvánosság előtt is, hogy épp a decentralizáció révén viselkedhetnénk demokratikusabban, és lehetnénk európaibbak.