Médianapló

Médianapló - Miért zárult be egy közíró naplója?

2014. október 26. 10:20 - Zöldi László

Tíz és fél év után Végh Alpár Sándor búcsúzik. Az nem derül ki a Magyar Nemzetből, hogy a laptól-e vagy „csak” a hétvégi rovatától. Az sem, hogy ő keres-e magának más feladatot, például a regényírást, vagy a szerkesztőség szabadult meg az értelmiségi ballaszttól. Pedig az ő kedvéért vásároltam a szombati számot. Heti jegyzetei hol méltó, hol méltatlan helyet kaptak a mellékletben, egyébként az újság legérdekesebb és legértékesebb részében.

Érdeklődésem oka egyéni jellegű. A literátus újságírók közé sorolom magam, ami esetemben azt jelenti, hogy másfél évtizedig dolgoztam egy irodalmi hetilap szerkesztőségében, és az epikai adottsággal megáldott írók leszoktattak arról, hogy íróságra adjam a fejem. Annyit azonban tanultam tőlük, hogy az újságírást érdemes érzéssel művelni; színekkel, ízekkel, illatokkal, hangulatokkal élénkíteni, színesíteni, tarkítani. Kell egy csipetnyi fűszer, hogy a cikk ne csak fogyasztható, hanem élvezhető is legyen. Az sem baj persze, ha az emberséges, nemesítő, finomító, tökéletesítő mozzanat belülről jön. A bensőséges hangvételt találtam meg Végh Alpár Sándor tegnap búcsúzó rovatában is.

A szerző néhány évtizednyi riporterkedés után félrehúzódott a Dunakanyarba, és hét közben szerzett benyomásait osztotta meg a hétvégi olvasókkal. Konzervatív értékrendszerű értelmiségi szólította meg az érdeklődőket, akivel alapkérdésekben bizonyára nem értenék egyet, mindazonáltal becsültem benne, hogy a látszólag lényegtelen apróságok is gondolkodóba ejtették. Többet vett észre a valóságból, mint a lényegre összpontosító publicisták. Ilyenkor úgy éreztem, hogy több közünk van egymáshoz, mint a világnézetünk alapján elképzelhető volna. Inkább csak az a különbség, hogy én lemondtam az íróságról - és emiatt csöppnyi nosztalgiám sincs -, ő pedig talán épp most vállalkozik arra, hogy regényben írja ki magából a fő művét. Gyanítom, hogy már megírta. Köznapló a címe, és ötszáz-valahányszor jelent meg a Magyar Nemzet szombati számaiban.

A rovat címéről jut eszembe, hogy talán nem is jó kifejezés a literátus újságíró. A kolozsvári egyetem néhai publicisztika-professzora, Balogh Edgár jobbat talált ki. A közírót, aki írószemmel néz körül, de a köz ügyeit leginkább sajtó-műfajokban örökíti meg. A jelek arra utalnak, hogy ez a szerzőtípus kezd kikopni az egyre racionálisabb és lelketlenebb magyar sajtóból. Remélem, nem ezzel magyarázható Végh Alpár Sándor búcsúja.      

2 komment
süti beállítások módosítása