A nyomdai átfutás miatt a Csökmői Mozaik októberi számában még nincs benne a helyhatósági választás eredménye. Benne van viszont Andrea szerkesztői jegyzete a régi és az új polgármesterről. Márciusban valószínűleg mindkettővel találkoztam, bár az új nevét még nem tudhatom. A régi már akkor bejelentette, hogy húsz évig irányította a bihari falut, elég volt, várja a nyugdíj. Érdekeltek a sajtóról vallott elképzelései, különleges tagja volt ugyanis a polgármesteri karnak.

Alighanem az egyetlen, aki komolyan vette azt, amit negyvenöt percben mondtam el a kommunikáció szakos diákoknak az önkormányzati törvényről. Tegnap írtam róla, most csupán annyit jegyeznék ide, hogy amelyik polgármester felelős kiadóként, főszerkesztőként vagy rovatvezetőként beírta magát az önkormányzati médium cégjelzésébe (impresszumába), az felfüggeszthető, az időközi választás pedig kiírható. Tudom, hogy például a levelező hallgatók a falujukban vagy a városukban szóba hozták az összeférhetetlenségi passzust, a polgármesterük azonban fütyült rájuk. Fontosabb volt neki, hogy kezében tartsa a helyi nyilvánosság fórumait. Egyetlen elöljáró akadt az egész országban, aki megfogadta az egyik tanítványom, Andrea tanácsát - épp most búcsúzik a polgármesteri széktől.

Tisztelet illeti Csökmő sokáig első emberét, érezze jól magát a nyugállományban, és legyen büszke arra, hogy szabaddá tette a falu egyetlen médiumát. Ehhez persze az kellett, hogy Andrea és fizetség nélkül dolgozó munkatársai lemondjanak az önkormányzat anyagi támogatásáról. Alapítványt hoztak létre, pályázatokon indultak (sikerrel), külföldre elszármazottaktól kaptak adományokat, még hirdetési bevételre és előfizetési díjra is szert tettek. Havi 450 példányban egész jó kis lapot rittyentettek. Nem föltétlenül ők csinálják a legjobb újságot, „csak” a legfüggetlenebbek egyikét.

Egyelőre nem ismerem az új polgármestert, bár bizonyára őt is bemutatták a tavasszal. Pedig jó volna tudni, miként gondolkodik a nyilvánosságról. Ez aligha derül még ki a Csökmői Mozaik novemberi számából, decemberben viszont már nemcsak a nevét tudhatom meg, hanem azt is, hogy komolyan veszi-e az önkormányzati törvény összeférhetetlenségi passzusát. Amit egyébként 2002-ben hiába szigorított az országgyűlés, a kormányzatnak esze ágában sincs számon kérni a 3177 polgármesteren.