Vita zajlik a digitális térben. Akaratlanul is én robbantottam ki, amidőn eltűnődtem az újság-példányszámok második negyedévi alakulásán..Azt állítottam, hogy egy napilap olvasottságát már nem az jelzi, hogy hányan veszik meg, hanem hogy az online változattal együtt hányan kísérik figyelemmel a nyomtatott és a digitális tartalmát. Hatékonyságát azért nehéz összegezni, mert a kiadóhivatalok nem szívesen adják közre az adatokat. (A nyomtatottakat nehezebb eltitkolni.)

Olyan kommentelők is megszólaltak, akik belülről ismerik a helyzetet, talán ezért is választottak álnevet. Egy bizonyos ’látens liberális’ például tegnap, az Index felületén ezt fejtegette: „A napi politikai lapok egyszerű pártlapok, politikai propaganda anyagok. Ez ma már a kutyát sem érdekli. Ezt a szarságot a neten is el lehet olvasni, ingyen.” Érdes megfogalmazásában van igazság, bár árnyalnám az úgynevezett pártsajtó hazai helyzetét. Még a leginkább érintett Magyar Nemzet hasábjain is érzékelem a hozzá közel álló politikai csoportosulástól való elhatárolódás jeleit, például a reklámadó vagy Seszták Miklós nemzetfejlesztési miniszter ügyében. Az amúgy évszázadnyi pártsajtós hagyományra visszatekintő Népszava pedig igyekszik szabadulni a hírétől, amióta levette róla kezét az MSZP. A példányszám-csökkenés okát másként látom.

A rendszerváltás óta a politikai napilapok elveszítették a példányszámuk háromnegyedét, a megyei napilapok viszont „csak” az egyharmadát. A különbség a jelzőkben rejlik. A megyei napilap eltávolodott a politikai jellegtől, és vagy a bulvár, vagy a családi újság irányába mozdult..Kevesebb országos politika, több helyi hír - ezzel magyarázom, hogy a példányszámok tekintetében alig fedezhetünk föl politikai napilapokat az első tíz között. A Népszabadság kivételével leépítették a tudósítói hálózatukat, és nem nagyon közölnek saját anyagot a vidéki Magyarországról. Miért csodálkozunk azon, ha a fővárosi agglomeráción túl egyre kevesebben vásárolják őket? Helyettük ott vannak a helyi újságok a maguk híreivel és az országos politikától elvonatkoztatott témáival.

Nem tagadom persze, hogy megyei napilapokat is fenyegeti a pártosodás veszélye. Második ciklusának első évében a Fidesz aligha bánná, ha meghatározó befolyást szerezhetne bennük. De ha a külföldi tulajdonosok engednek a nyomásnak, akkor megnézhetik magukat. A politikailag tömbösödött sajtó bővülése növelheti a példányszám-csökkenést.