Elnézést kedves Anna, hogy ma még nem tartom be az ígéretem, de tegnap este közbejött valami. Az ATV dokumentumfilmet sugárzott a Rothschild-családról, és az egyik mozzanat sokkal inkább foglalkoztat, mint az, hogy a gazdaságpolitikai újságírók alkalmasak-e a vezércikk megírására. Egy jó kis művelődéstörténeti nyomozás megéri a késedelmet.

Amidőn a filmesek eljutnak 1815-ig a németországi Frankfurtból francia és angol nyelvterületre is kiterjeszkedett bankház történetében, a hajnali erdőben lovas poroszkál a képernyőn. Ő a futár, aki arra hivatott, hogy érzékeltesse, miként alapozták meg mesés vagyonukat a Rothschildok. Médiatörténetet tanítok, és másként látom a Waterloo-i csata következményét. A szakirodalom abban egységes, hogy a győzelem hírét a bankárok kémei néhány órával korábban továbbították Londonba, mint a Napoleont verő Wellington herceg futárjai. Két különbséget mégis találtam az értelmezésekben. Az egyik az, hogy mivel jutott el a hír, a másik pedig az, hogy milyen művelet révén lett befolyásos egész Európában a Rothschild-család.

Ló nincs a szakirodalomban, annál inkább postahajó. A lassabbik fajta a vitorlás, a gyorsabbik ennek talán már gőzerővel noszogatott változata. A Rothschildoknak volt tengeri futárszolgálatuk, mégis a postagalambok állnak közelebb a szívemhez. Brüsszel és környéke számít ugyanis az akkoriban még újszerű futárszolgálat őshazájának, és vannak arról adatok, hogy edzett galambok a Waterloo és London közötti távolságot, a 320 kilométert négy óra alatt képesek végigrepülni. A londoni Rothschild így tett szert nyolcórányi előnyre a postahajón araszoló hivatalos futárral szemben.

Ami pedig a tőzsdét illeti, 1815. június 20-án Nathan Rothschild látványosan szabadult meg a részvényeitől, azt sejtetvén, hogy Napoleon győzött Waterloo-nál. Miután azonban pánik tört ki a kisbefektetők között, potom áron összevásárolta a saját és a többiek részvényeit. A kérdés csak az, hogy valójában mitől szabadultak meg a kisbefektetők. A Napoleon által elfoglalt kontinentális befektetések még értéktelenebbé vált részvényeitől, vagy azoktól az államkötvényektől, amelyek révén finanszírozták Wellington herceg Napoleon elleni hadjáratát?      

Ez egyelőre nem világos, de a következő tanév kezdetéig van még egy hónap. Hátha akad valaki, aki segít a kérdés eldöntésében. Előre is köszönöm.