A címbéli közmondás Sirisaka Andor 1891-ben megjelent gyűjteményéből való. Ama bizonyos virág én volnék. Ezt meg is kéne magyarázni.

Néhány hete jegyzetet írtam a Merénylet című osztrák filmről. A Duna TV sugározta abból az alkalomból, hogy napra pontosan száz éve Gavrilo Princip szerb diák lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst. A gondolatmenet vezérfonala az volt, hogy Gerő András történész szerint a merénylet nyomán kirobbant világháború nagyapáink háborúja volt. A szüleim azért nőttek föl félárván, mert mindkét nagyapám harctéri sebesülésbe halt bele 1926-ban, illetve 1932-ben. Ami pedig tegnap történt, arról most kell írnom, nem várhatok vele július 28-áig, a tényleges hadműveletek századik évfordulójáig.

Balogh nagyapa a 86. (szabadkai) gyalogezredbe vonult be. A zentai járásból sorozott bakák egységébe, a harmadik zászlóaljba, azon belül is az adai szakaszba. Némi gyakorlatozás után Szerbiában harcoltak, majd 1915-ben az isonzói frontszakaszra vitték őket. A tizenkét csata valamelyikében az olaszok gázzal árasztották el a lövészárkot, és nagyapámnak tönkrement a tüdeje. Valószínűleg már a hátországban érte meg, hogy a gyalogezred maradványai 1918. július 17-én érkeztek vissza Szabadkára. Egyike lett azoknak a hadirokkantaknak, akiket a kalocsai érsek összegyűjtött Bács-Bodrog vármegyéből, és telepet épített nekik a vasútállomás mögött.

Nagyapám már Kalocsán tanulta ki a kosárfonó mesterséget, ebből próbálta eltartani a népes családját (kilenc gyereke született). Hetipiacon árulta a kosarakat, hazafelé jövet azonban be-betért a pataji útnál lévő „Kovács zsidó” kocsmájába, és elitta majdnem az egész pénzt. Tegnap további részletekért hívtam föl Dr. Geri István helytörténészt, aki ismer minden utcakövet a szűkebb pátriámban. Ezúttal azonban fájdalmas női hang közölte, hogy meghalt. Röstellem, de az első gondolatom az volt, hogy anyám osztálytársa a rokkanttelepi elemi iskolából szép kort élt meg, csaknem 86 évet. A második meg az, hogy ki mondja meg nekem, vajon honnan lehetett fűzfa-vesszőt szerezni. A Duna partjáról? A közelebbi Vajas-patakéról? Vagy a még közelebbi városi strand, a Csajda vizenyős területéről? Dr. Geri halála után ki mondja meg, hogy sosem látott nagyapám melyik piacon árulta a kosarait? És miért éppen Kovácsnak hívták a zsidó kocsmárost, akinél elitta a családra szánt pénzt?