Az ellenzéki médiában kiverte a biztosítékot Schmidt Mária cikke. A Heti Válasz múlt heti számában megjelent eszmefuttatás tartalmára több szót nem vesztegetnék; akit érdekel, elolvashatja a hetilapban. Vagy a Népszabadság mai számában tudomást szerezhet róla, interjú készült ugyanis a kormányhoz közel álló történésszel. Az újságíró idézte Török Zsolt volt MSZP-szóvivő furcsa mondatát - „A Nagykörúton kívül is élnek emberek.” -, amelyet szerinte sokan „szoft-antiszemitizmusként” értékeltek, és megjegyzését így pontosította az interjúalany: „Antal József használta először a ’Nagykörúton belüliekre’ vonatkozó meghatározást.”

Egyike voltam azoknak, akik felrótták a szocialista politikusnak, hogy nagykörúti szellemiséggel bélyegezte meg Heller Ágnest és Konrád Györgyöt. Most Schmidt Máriát pontosítanám. Bár egyelőre nem bizonyítható, hogy először Rákosi Mátyás vonta ki ideológiai kardját a nagykörúti szemlélet ellen, de hogy már 1948-ban emlegették, az bizonyítható. Március 23-án a Magyar Kommunista Párt vezetője sajtóaktívát hívott össze, és a főszerkesztők előtt kifejtette, hogy a szenzációhajhászás megfertőzte a magyar újságírást. A másnapi Szabad Nép tudósítást közölt az összejövetelről, de nem idézte a már akkor is nagy hatalmú, noha még nem egyeduralmat gyakorló politikus minden szavát. Egy nappal később azonban a pártlap visszatért a témára.

Betlen Oszkár, az újság vezető munkatársa az „úgynevezett körúti újságírást” ostorozta, mert „eltereli az olvasók figyelmét az ország nagy kérdéseiről”. Bizonyára nem érdemes kettejüket azzal gyanúsítani, hogy a szoft-antiszemitizmus jegyében keltek volna ki a nagykörúti fertőzés ellen. A bulvársajtót kárhoztatták, szerintük a polgári újságírás "burjánzott" a pesti főutcán, talán azért éppen ott, mert szinte az összes országos lap szerkesztősége a Nagykörúton vagy annak valamelyik mellékutcájában helyezkedett el. Egyébként a Nagykörutat és a kozmopolita (cionista) szellemiséget Csurka István kapcsolta össze a múlt század kilencvenes éveiben.

Nem lepődnék meg azon, ha valaki kiderítené, hogy rosszalló értelemben a Nagykörút kifejezést először nem is Betlen Oszkár (vagy Rákosi Mátyás) használta 1948-ban, hanem egy szélsőjobboldali publicista a két világháború között. Ezért is írtam néhány hete Török Zsolt szerencsétlen megnyilatkozásáról, hogy nem szabad olyan fogalmat használnia, melynek az értelmezésével nincs tisztában.