Ma tartja negyedszázados születésnapját a hét 168 órájáról elnevezett hetilap. A szerkesztőség megbízásából végigböngésztem a huszonöt évfolyamot, hogy a legszellemesebb mondatokból jelenhessen meg összeállítás az ünnepi számban. Olvasás közben olyan jelenséggel találkoztam, amely érdekli a magamfajta, sajtótörténettel foglalkozó embert. Vajon hogyan is írják az újság nevében a szám utáni első betűt? A kérdés korántsem mellékes annak számára, aki idézeteket gyűjt, sőt alkalomadtán összeállítást készít különböző szerkesztőségeknek.

A korai években, egészen 1994-ig inkább kis ó-val írták az órát. Nem is annyira magában a lapban, amelynek belsejében ritkán nevezték meg munkahelyüket az újságírók, ráadásul a címoldalon csupa nagybetűvel olvasható az ÓRA. Inkább a máshol rá utaló írásokban dívott a kisbetűs formula. Fölhívtam az egyik alapítót, akitől mellesleg a múlt század hatvanas éveiben filmesztétikát tanultam a kecskeméti Városi moziban. Azt válaszolta, hogy valószínűleg azért változtattak a kezdőbetűn, mert az egyik arculatváltozatás során a dizájner azt mondta, hogy a sajtóban nagy kezdőbetűvel szokás írni az újság nevét. Majd némi tűnődés után hozzáfűzte, hogy épp akkoriban mintha nem is lett volna fazonigazítás.

Nem állítom, hogy megoldottam a rejtélyt, de most olvasom Csúcs László Pénz és média című emlékiratát, amelyben a szerző többször utal egy konfliktusra. A Magyar Rádió elnöki jogokkal felruházott alelnöke, akit az Antall-kormány ültetett Gombár Csaba elnök nyakába, majd annak lemondása után másfél évig irányította a közszolgálati médiumot, azt pedzegeti, hogy késhegyig menő harcot vívott a 168 óra című rádióműsor munkatársaival az írásos változatért. Az eredetileg pénzügyi szakember szerint cégének joga lett volna a közéleti magazinban és a Gondolat-Jel című kulturális műsorban elhangzott interjúk másodközlése után bizonyos bevételekre. Mi van - kérdezem egyelőre előfeltevésként -, ha a kis és nagy kezdőbetű közti különbség ezzel a konfliktussal magyarázható?

Mi van, ha az alapítók, akiket egyébként Csúcs László 1994 áprilisában kirúgott a Magyar Rádióból, megtartották a közismert 168 óra címet? Elvégre a fél életük benne volt a rádiómagazin megkedveltetésében. Az akkor nem egészen ötéves hetilap pedig azzal különböztette meg magát a műsorokból szemelgető elődjétől, hogy nagy ó-val kezdte a címbéli betűsort? Ha már amúgy is szokás nagy kezdőbetűvel írni az újság nevét.