A Hír TV-nek van egy figyelemre méltó műsora, a Csörte. Összeeresztenek benne két-két konzervatív, illetve baloldali értékrendszerű politológust, újságírót. Az egyik vitázó, Boros Tamás tegnap este azt fejtegette, hogy a választási vereség ellenére a Kormányváltók szövetsége képes volt megszólítani Budapesten és néhány megyeszékhelyen az embereket, máskülönben nem növelte volna a rá adott szavazatok számát. A megyeszékhelyeket nem nevezte meg, de talán nem tévedek, ha feltételezem, hogy nincsenek túl távol a fővárostól.

Ha a térképen meghúzzuk az ATV és a Klubrádió hatósugarát, két különböző kör tűnik föl. Egyórányi járáson belül még hallgatható a Klubrádió, kétórányi járáson belül még nézhető az ATV. Igen ám, csakhogy Magyarország határai keleti és nyugati irányban háromórányira vannak Budapesttől (délre nézve csak kétórányira). Nem lepődnék meg, ha a szavazatok elemzésekor kiderülne, hogy a Kormányváltók az első körben szerepeltek a legjobban, a másodikban is elfogadható teljesítményt nyújtottak, a harmadik körben viszont leszerepeltek. Március 14-e óta sejtem ugyanis, hogy elveszítik az országgyűlési választást. Ezen a pénteken a fővárostól több mint 200 kilométernyire voltam, egy kisváros panziójában, és az ággyal szemközti polcra helyezett képernyőn néztem volna az egyetlen sorozatot, Az elnök embereit, amelyet rendszeresen figyelemmel kísérek. Másnap reggel a portásnő sajnálkozva közölte, hogy a keresett tévéprogram nincs a kábelhálózat kínálatában. Volt, de vagy három évvel ezelőtt kivették.

Innen már beugrott, hogy a falvakban nem is gazdaságos működtetni a kábelhálózatot. A Kormányváltók szinte egyetlen tévés megnyilvánulási lehetősége láthatatlan-hallhatatlan a falusi-kisvárosi Magyarországon. S mert a médiahatóság fokozatosan visszavette a Klubrádió vidéki körzeteit is, a Budapesten túli ország nagyobbik részében tévézőknek, rádiózóknak be kellett érniük a kormány hangjával-képével. E szorult helyzetben az ellenzéki politikusok igazán kitalálhattak volna egyéb megszólalási-megszólítási lehetőségeket. Például azt, hogy személyesen találkozzanak a választópolgárokkal, vagy hogy bekéredzkedjenek a megyei napilapok hasábjaira. Néhány dicséretes kivételtől eltekintve a kormányváltás gondolatával kacérkodó politikusok egyikben sem bizonyultak elég találékonynak és szorgalmasnak.