Már ma, néhány perccel éjfél után Schiffer András állt a kamerák kereszttüzében, és hosszasan sorolta, kiknek tartozik köszönettel a pártja. Sikerült túllépni a bűvös öt százalékot, és valószínűleg bent vannak az országgyűlésben. Fölkaptam a fejem, amidőn a pénztárnoknak is hálálkodott, bár nem csodálkoztam, mert szokatlan nézőpontból figyeltem a kampány fejleményeit.
A korábbi választásokhoz képest a sajtóban közölt politikai hirdetések jelentéktelen szerepet játszottak. Befolyásoló szerepüket átvették az óriásplakátok. A kampány utolsó hetében mégis érdekes következtetésre juthattunk, a vidéki sajtóban az LMP költötte a legtöbbet reklámra. A győztes Fidesz bukszájából telt újságoldalnyi fényképekre a miniszterelnökről, a végeredmény szempontjából azonban az LMP fél-, harmad- és negyedoldalnyi hirdetései nyomtak legtöbbet a latban. Tegnap este tizenegy és éjfél között megbabonázottan figyeltem a képernyőn, ahogy az LMP mutatója fölfelé vánszorgott. A stúdióvendégek azt fejtegették, hogy 4,79 százaléknál már nincs ok az aggodalomra, az LMP ugyanis városi párt, és az urbánus szavazók mindig a végén alakítják kedvezőre az arányokat. Ez igaz lehet, de a nemrégiben újjászervezett politikai alakulat sikerét mégiscsak a kisvárosi és falusi jelenlét alapozta meg. Az a felismerés, ami egy évvel korábban megosztotta a zöld pártot.
A PM-esek nemcsak azért váltak ki belőle, mert az ellenzéki Összefogásban több esélyt adtak maguknak (ez nem jött be), Azért is, mert a Schifferék mögött álló vidéki aktivisták szembe kerültek a „pesti” politikusokkal. Aki figyelemmel kísérte a maradék LMP országjárását, nem lepődött meg azon, hogy azt a kevéske pénzt, amit a kincstárnok előteremtett, a helyi médiumokban megjelenő hirdetésekre fordították. A nyomtatott mellett a digitális sajtóra is. A nyolc Springer-portál például fifikás módszert választott. Ha érdeklődtem a többi párt kampányeseményei iránt, akkor föléjük kúszott a zöld hirdetés is. A reklámetikailag kifogásolható árukapcsolás nélkül aligha sikerült volna megalapozni a Lehet más a politika 4,79 százalékát.
Mellesleg a kampány utolsó hetében a Kormányváltók egyetlen hirdetésével találkoztam a megyei napilapokban és a vidéki Magyarországon szerkesztett portálokon. Vagy azért, mert nem volt rájuk pénz, vagy pedig azért, mert azt, amit rájuk költhettek volna, korszerűbb reklámokra szánták. Meg is lett az eredmény.